A lakáshitelezés éppen lefeleződött, a teljes lakossági hitelpiac a kétharmadára esett 2023-ban az egy évvel korábbihoz képest – mutatják az MNB csütörtökön megjelent statisztikái. Utoljára 2016-ban vettünk fel ennél kevesebb lakáshitelt, és 2018-ban ennél kevesebb bármilyen hitelt – nominálisan. A vállalati hitelpiacot az olcsóbb devizahitelek és az állami hitelprogramok mentették meg a szinte teljes leállástól. Az év vége szerencsére már mindkét oldalon élénkülést hozott, és jó remény van arra, hogy az erőltetett menetben csökkenő forintkamatoknak köszönhetően fellendül a hitelkereslet, így 2024 már a hitelpiaci kilábalás éve lesz.
Hitelek és betétek 2023: sokéves mélypont
A lakáspiaci tranzakciószám 2013 óta nem volt ilyen alacsony. A lakásárak szintén tíz év után először csökkentek tavaly. Reálértéken egyetlen év alatt zuhantak akkorát a lakásárak, mint a 2008-as krach után három év alatt – hívtuk fel a figyelmet ezekre még decemberben. A lakáshitelkamatok a 2012-esnek megfelelő szintre kúsztak fel, nem csoda tehát, hogy a lakáshitelek kihelyezése 50%-kal, 595 milliárd forintra esett. Eközben a többi háztartási hitel kihelyezése „csak” 12%-kal csökkent, így összességében a háztartási hitelpiac új szerződéses összege 31%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Elmondható, hogy a lakáshitel-felvételek nominális szerződéses összege hétéves, a háztartási hitelek egészének volumene ötéves mélypontra esett.
A vállalatok esetében a nettó hitelfelvétel, vagyis a hitelfelvételek és -törlesztések egyenlege mutatja reálisabban a piac aktivitását. 2022-ben minden korábbi csúcsot megdöntve 1613 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a cégek, mint amennyit törlesztettek, 2023-ban ez a szám mindössze 719 milliárd forint volt, ami 2017 óta nem látott mélypontot jelent. A forinthitelek esetében nettó hiteltörlesztő volt a vállalati szféra annak ellenére, hogy az állami hitelprogramok jórészt forintalapúak voltak (a KAVOSZ által koordinált Széchenyi Kártya és az EXIM által finanszírozott Baross Gábor hitelprogram emelkedett ki mintegy 1700, illetve 1000 milliárd forint összegben, utóbbi érhető el euróban is). A vállalati hitelválságtól e hitelprogramok mellett az alacsonyabb kamatozású devizahitelek mentették meg a piacot.
Az új kihelyezések visszaesése miatt a lakosság banki hitelállománya mindössze 2,3%-kal bővült 2023-ban, miközben a vállalati hiteleké kissé nagyobb, 4,0%-os növekedéssel zárta az évet. Figyelemre méltó eközben a betétek alakulása: a megtakarítások átrendeződése (elsősorban állampapírok és befektetési alapok felé) hatására a háztartások teljes betétállománya tavaly 5,5%-kal csökkent, a vállalatoké viszont (a hitkrach elkerülésének is köszönhetően, hiszen a hitelezés hatással van a betétekre is) 5,4%-kal bővült. A vállalati betéteket leszámítva mindegyik állományváltozás rosszabb képet fest az előző években látottnál.
Mindezekkel együtt is elmondható, hogy a háztartások banki hiteltartozása először 2023 folyamán lépte át a 10 000 milliárd forintot, a vállalatok pedig úsznak a likviditásban: betétállományuk 16 000 milliárd forint fölé emelkedett. A bankok nettó bevételeire az üzleti állományok enyhe emelkedése mérsékelten pozitívan hatott, a nettó kamatmarzs jelentős tágulása pedig azt eredményezte, hogy a hitelintézetek jócskán 1000 milliárd forint fölötti nyereséggel zárták már az első három negyedévet is. A hitelintézetek pontos (előzetes) 2023-as teljes éves eredményadatait várhatóan március 5-én teszi közzé az MNB.
Az év vége már fellendülést hozott
2023 utolsó hónapjai szerencsére már sokkal jobb számokat produkáltak az éves átlagnál. Decemberben már 54%-kal több lakáshitelt és 56%-kal több személyi kölcsönt vettek fel a háztartások, mint egy évvel korábban. A babaváró hitelek új volumene a januári szigorítást megelőző előrehozott kereslet ellenére is 44%-ot zuhant az egy évvel korábbi magas bázishoz képest (akkor még a teljes kivezetéstől tartottak a fiatal házasok), és az egyéb hiteltermékeknél is inkább csökkenés volt látható, így összességében a decemberi háztartási hitelkihelyezések még stagnálást mutattak az egy évvel korábbihoz képest.
