Tagunk, az MBH Befektetési Bank munkatársaival, Pleschinger Gyula vezérigazgató-helyettessel, Fodor Béla private banking igazgatóval és Gregor István senior privátbankárral beszélgetett tagszervezetünk, a Jalsovszky Iroda részéről Hosszú Péter ügyvéd, adótanácsadó.
Milyen változásokat tapasztaltok a magánvagyontervezési piacon a tavalyi turbulens időszak után?
P.Gy.: Az elmúlt nyár erős volt számunkra, de az igazi növekedés az ügyfélszám tekintetében az ősz folyamán indult meg. Az előző években átlagosan körülbelül 50 ügyfél érdeklődött, de most ez a szám megduplázódott, és ami ezen túl előremutató, hogy az új ügyfelek egyre gyakrabban érkeznek komplex tervvel, amelyben rövidtávú és hosszútávú célokat is megfogalmaznak.
Bár a klasszikus vagyontervezés jellemzően kevés ügyfél esetén valósult meg eddig tudatosan, az érdeklődés és a folyamatot segítő szakemberek száma dinamikusan nőtt az elmúlt években. Egyre több tanácsadó segíti az embereket ezen a területen, ami pozitív változást jelent a piacon.
G.I.: Az új szereplők, mind ügyvédi, mind tanácsadói oldalról jelentősen megnövelték a piaci versenyt. A szerződések minősége azonban vegyes képet mutat: bár sok régi szereplő kiváló struktúrákat alkot, számos szerződés felülvizsgálatra szorulhat, hogy megfeleljen az ügyfelek igényeinek.
A BVK ismertsége jelentősen erősödött az elmúlt évben, a média is egyre több figyelmet szentel neki részben az adózási szabályok változása miatt. Számos közszereplő hozott létre bizalmi vagyonkezelési struktúrát, mind eseti, mind üzletszerű formában.
Van összefüggés a vagyonméret és a pénzügyi tudatosság között? Igaz az az állítás, hogy valakinek minél nagyobb vagyona van, annál tudatosabb, vagy nem láttok ilyen összefüggést?
P.Gy.: Az ügyfélkörben a milliárdos vagy még nagyobb vagyonok tudatos strukturálása a jellemző. Ezek jelenleg főként ingatlanokból vagy társasági üzletrészekből állnak, és a BVK-ban a pénzügyi vagyon jelenleg csak kis részét képezi az összes vagyonnak. Mi arra számítunk, hogy a struktúrákban lévő társaságokból befolyó eredmény felhalmozása vagy a tásaságok értékesítése után tovább nő a pénzügyi vagyonkezelésre az igény, és még céltudatosabbak lesznek az ügyfelek ezen a területen is. A legtöbb esetben a BVK-k strukturálása az ügyfél ösztönzése alapján történik, mert a BVK-t a generációkon átívelő vagyonkezelés és a vagyon egyben tartása érdekében hozzák létre.
Hogyan tervezi az MBH a szolgáltatási kör bővítését annak érdekében, hogy még jobban kiszolgálja az ügyfelek igényeit és segítse őket a tudatos vagyontervezésben?
P.GY.: Az MBH Bank törekszik a szolgáltatások holisztikus bővítésére, mely nem csupán a hagyományos banki és pénzügyi szolgáltatásokat foglalná magában, – ennek kialakítása és engedélyezése jelenleg is folyamatban van -, hanem a családi bizalmi vagyonkezeléseket és az üzletszerű struktúrákat is.
Milyen szerepet vállal majd a most alapított befektetési bank az ügyfelek kiszolgálásában?
F.B.: Az MBH Csoport a befektetési szolgáltatások kiemelt fókusza, és az e téren felhalmozódott tapasztalati tőke miatt döntött úgy, hogy befektetési termékeit és kiszolgálását angolszász modell alapján egy külön szervezeti egységben működteti. A kiszervezéstől gyorsabb és hatékonyabb működést, valamint a piaci és ügyféligényekre való gyorsabb reagálást várunk. A befektetési szolgáltatásoknak három nagy pillére van: ötletgenerálás, elemzés és végrehajtás. Az új szervezet azon dolgozik, hogy ezeket minél hatékonyabban összehangolja akár új szervezeti egységek létrehozásával, például a Befektetési Elemzési Központtal. A három pillér együttes használatával megalapozott, szakszerű tanácsadás keretében tudjuk az ügyfelek pénzügyi céljainak leginkább megfelelő szolgáltatást nyújtani nekik.
Miben más banki oldalról egy vagyonkezelő alapítvány, mint egy sima BVK?
G.I.: A vagyonkezelő alapítvány engedélyezési szempontból egyszerűbb, mivel az alapítvány önálló jogi személyként működik, hasonlóan egy céggel való szerződéskötéshez, így ez a megközelítés megkönnyítheti a banki ügyintézést is. Az elmúlt időszakban nőtt az alapítványi struktúrák száma, de még mindig a bizalmi vagyonkezelés dominál az ügyfeleknél.
Külföldi befektetők hogy állnak a magyar trust struktúrákhoz? Előfordult már, hogy külföldi befektetők magyar BVK-t hoztak létre?
F.B.: Látunk egy fajta trendet arra vonatkozóan, hogy a vagyonkezelő társaságok válnak a cégek értékesítési folyamatának kulcsfontosságú résztvevőivé, ami a befektetők számára is egyre elfogadottabb. Több példát is láttunk arra, hogy külföldi vevők – különösen az európai piacokról érkezők, mint például osztrák, német vagy svájci befektetők – sikeresen egyezkedtek magyar BVK-kal tranzakcióik során. Ugyanakkor kevésbé jellemző, hogy külföldi befektetők Magyarországon alapítsanak BVK-t.
Említettétek, hogy a megnövekedett ügyfélszám és szolgáltató számos problémás esetet hozott magával. Milyen érdekes esetekkel, gyakori hibákkal találkoztatok?
P.Gy.: Többször előfordult az, hogy vagyonkezelő nyitott egy számlát, és azt a kezelt vagyon számlájaként kezdte el használni. Több ehhez hasonló esetünk is volt, amikor bizonyos forgalom után kérdések merültek fel banki oldalon, és utólag derült ki, hogy a pénzösszegeknek a kezelt vagyon számláján keresztül kellett volna átfolynia.
Mi a teendő? Olvassa el!
