A technológiai újítások és a digitalizáció előretörésének következtében az értékláncok lerövidültek, egyre jellemzőbb, hogy a vagyonkezelők direktben is foglalkoznak az ügyfelekkel. A direkt vagyonkezelés elterjedéséhez azonban még jó pár év kell Magyarországon – hangzott el a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciájának vagyonkezelői panelbeszélgetésében, melyben a Gaue tagja, a Hold Alapkezelő vezérigazgató-helyettese, Szabó Balázs is meghívott vendég volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a pénzügyi tudatosság fejlesztése lenne a nulladik pont, amíg a befektetési portfólió nagy részét a bankbetétek és az állampapírok teszik ki, nehéz ESG-ről beszélni. Kitértek a szakértők az egyre szigorúbb és egyre nagyobb versenyhátrányt okozó szabályozói és kormányzati elvárásokra is.
Pallos Noémi CFA, a Blackrock igazgatója a panelbeszélgetés moderátora a vagyonkezelői piac vezetőit kérdezte a jövőt érintő kilátásokról.
Milyen ügyfélkörre lehet lőni a következő évtizedben?
Barlai Róbert, a Diófa Alapkezelő igazgatósági tagja úgy véli, a vagyonkezelők nem feltétlen foglalkoznak direktben ügyfélkezeléssel, ugyanakkor ebben látszik elmozdulás, a digitalizáció az értékláncok rövidülését eredményezi. Lassan, de biztosan elindul egy direkt vagyonkezelési üzletág, egyfajta private banking, ami nagy szerepet kaphat a következő évtizedben. Kadocsa Péter, a VIG Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint éppen amiatt kapnak fontos szerepet a közvetítők, mivel az alapkezelők és az ügyfelek között nem feltétlenül van direkt kapcsolat. Az ügyfél döntése mögött nagyon nagy arányban a tanácsadó személye húzódik meg, ebben nagy változást hozhat a digitalizáció. Ha csak a trendeket nézzük, rövid távon nem vár változást ebben. Brezina Szabolcs, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatója nem számít arra, hogy a közeljövőben ez a direkt vagyonkezelő-ügyfél kapcsolat létrejön. A klasszikus szerepkörök azonban átalakulhatnak, a Redditen csetelő fiatalok könnyen el tudják mozdítani az árfolyamokat. Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgató-helyettese szerint az is fontos, kik azok egyáltalán, akiket el lehet érni? A leggazdagabb 10%-ba tartozó családoknak is csak pár tíz százalékos mértékben van részvénye, ami egyáltalán nem jó arány. Nem csak az a fontos, mennyi megtakarítás van, hanem, hogy ezeket mibe fektetik. Az emberek döntő részének pénze jelenleg bankbetétben és állampapírban van, és amíg ez nem változik, addig nincs értelme ESG-ről beszélni. Másképp látja ezt Kadocsa Péter (VIG), szerinte az ESG nem megatrend, hanem egy kockázatkezelési eszköz. Ne azért vegye meg az ügyfél, mert zöld, hanem, mert ezzel jelentősen tudja diverzifikálni a portfóliója kockázatát. Brezina Szabolcs (MBH) szerint az ESG témakörben meglepően jól áll a magyar tőkepiac. Probléma viszont, hogy jelenleg eléggé egyoldalú a folyamat: forrást könnyű bevonni erre, de olyan hiteleket kihelyezni, amelyek ténylegesen ESG-projektek, nagyon nehéz. Barlai Róbert (Diófa) egy olyan ingatlanpiaci trendre hívta fel a figyelmet, amely szerint egyre többen keresik a felújított lakásokat, épületeket, és nem feltétlenül az új lakásokat.
Van-e olyan jövőbeli trend vagy szereplő, akitől tartotok?
Kadocsa Péter (VIG) úgy véli, két olyan pont lehet, ahol az új technológiák nagy hatást fejthetnek ki: a vagyonkezelésben és a disztribúcióban. A vagyonkezelés oldaláról ezek a diszruptív trendek előnyt is jelenthetnek, a mesterséges intelligencia akár új piacokon való megjelenést is megkönnyítheti. Fenyegetés jöhet a másik oldalról (disztribúció), de inkább hosszabb távon. Szabó Balázs (Hold) szerint mindig is voltak és lesznek globális és helyi szolgáltatók az alapkezelői piacon. A vagyonkezelés azonban más kérdés, itt nem látja a külföldi versenytársak betörési szándékát. Barlai Róbert (Diófa) nem ennyire optimista: nagyon sok magyar viszi ki külföldi szereplőhöz a pénzét, mert a magyar intézményrendszer nem tudott megfelelő válaszokkal szolgálni (nem tudtak meggyőző hozamokat felmutatni). Brezina Szabolcs (MBH) kifejtette: nem félnek senkitől és semmitől, egy feladat van: egy gyorsan reagáló szervezetet és működési modellt létrehozni. Nem látja, hogy a Revolut és hasonló cégek a következő 5 évben átvennék a bankok szerepét.
Pénzügyi edukálás és további fejlesztések
Szabó Balázs (Hold) szerint a nulladik lépés a lakosság pénzügyi edukálása. Nem optimista olyan szempontból, hogy ez a pénzügyi edukálás haladhatna jobban is, hiszen erre ma már technológiai szempontból is vannak lehetőségek, megoldások. Az online vagyonkezelés egy fontos trend lesz, a Holdnál is igyekeznek ebbe az irányba edukálni az ügyfeleket, miközben folyamatosan mérik, van-e rá nyitottság. Kadocsa Péter (VIG) úgy látja, érdemi disztribúció most még nem tud megvalósulni az online vagyonkezeléssel. Bár a pénzügyi tudatosság fontos, ennek hiánya nem magyar sajátosság. Jön viszont az a generáció, amely már nem szívesen szeretne tanácsadóval kommunikálni, hanem maga utánajárni a dolgoknak, de ez még messze van. Brezina Szabolcs (MBH) szerint egyszerre kell az értékesítési felületet és a tanácsadói platformot fejleszteni. A digitális penetráció ma még itthon nagyon alacsony, az ügyfelek 30-40%-a körül forog. Úgy érzem, ringatjuk magunkat, miközben szép csendben kúszik be egy új világ – tette hozzá ehhez Barlai Róbert (Diófa). Mondta ezt annak kapcsán, hogy bár sok fiatalnak vannak konkrét tőkepiaci pozíciói, értékpapírszámlával csak kevesen rendelkeznek.
Milyen elvásáraik vannak a kerekasztal beszélgetésen résztvevőinek a szabályozással kapcsolatban?
Ide kattintva elolvashatja: https://www.portfolio.hu/befektetes/20230920/szabalyozoi-cunamival-neznek-szembe-a-magyar-vagyonkezelok-elhetetlen-lett-a-kornyezet-640837
