Alaposan felborzolta a kedélyeket az Országgyűlés által elfogadott nyári adócsomag, amely miatt sokan temették a bizalmi vagyonkezelést.
Tagunk, a téma ismert specialistája, Antall György, az Apelso Trust Zrt., bizalmi vagyonkezelő és wealth management szolgáltató alapító partnere foglalta össze a változásokat.
Új szabályok léptek életbe a bizalmi vagyonkezelés (bvk) területén, a 2023-as nyári adócsomag szerint a legnagyobb változás épp az adóztatását érinti: míg korábban nem keletkeztetett adókötelezettséget, az új szabályozás szerint a bizalmi vagyonkezelésbe adás értékesítésnek minősül, így a szerzési érték és a vagyonkezelésbe adáskor kinyilvánított érték közötti különbözetet 15 százalékos szja terheli.
TEHÁT AZ ÚJ SZABÁLYOZÁS NEM TESZI LEHETETLENNÉ A BIZALMI VAGYONKEZELÉS ALAPÍTÁSÁT, ILLETVE FENNTARTÁSÁT, BÁR EGY FONTOS ADÓELŐNYTŐL EL KELL KÖSZÖNNI.
Antall György az Index érdeklődésére emlékeztetett, hogy korábban a bvk-ba adás teljesen „adósemleges” volt, vagyis a vagyonkezelésbe adás nem eredményezett adófizetési kötelezettséget. Így anélkül lehetett piaci értékre felértékelve vagyonkezelésbe adni üzletrészt, részvényeket, illetve más vagyontárgyakat, hogy a szerzési érték és a vagyonkezelésbe adáskor megállapított érték közötti különbözetet le kellene adózni.
Visszaélések táptalaja volt korábban
A téma ismert specialistája szerint ezzel a lehetőséggel úgy lehetett visszaélni, hogy a vagyont (többnyire üzletrészt, részvényeket) felértékelték, majd a már felemelt értéken a vagyonkezelésből eladták és a befolyó pénzt a tőke értékéig adómentesen kiadhatták a vagyonrendelőnek vagy hozzátartozóinak.
Amennyiben az értékesítésből származó bevételt nagyon hamar kiadták a kedvezményezetteknek, így a bizalmi vagyonkezelést voltaképpen csak az adóelőny kihasználására hozták létre. Most ez a lehetőség szűnik meg
– ismertette Antall György, aki kiemelte, hogy az új szabályozással a bizalmi vagyonkezelés alapításakor vagy egy későbbi vagyonrendelés esetén a vagyonrendelőnek választási lehetősége van. Amennyiben a vagyont fel kívánja értékelni, a bekerülési érték és a vagyonkezelésbe adáskor kinyilvánított magasabb (felértékelt) érték közötti különbözet – az apporthoz hasonlóan – értékesítésnek minősül, s adófizetési kötelezettséget eredményez.
A korábbi szabályozáshoz képest azonban arra is lehetőség nyílik, hogy a vagyonrendelés ne a valós piaci értéken történjen, hanem felértékelés nélkül, névértéken vagy a bekerülési értéken, így nem keletkezik azonnal adóköteles különbözet. Ebben az esetben viszont a vagyonkezelő a valós értéknél jóval alacsonyabb értéken veszi át az érintett vagyontárgyakat, és a magasabb valós értékre tekintettel az adót a kedvezményezettek majd a vagyon kiadásakor fizetik meg. Így a végleges adómentesség helyett egy adóhalasztási lehetőség épült bele a rendszerbe.
Még mindig van előnye a bvk-knak
Antall György szerint még mindig érdemes és hasznos bizalmi vagyonkezelést alapítani:
- a kezelt vagyon védelmet élvez a vagyonrendelő és a kedvezményezettek hitelezőivel szemben; továbbá elláthatja a holding funkciókat egy vállalatcsoport vonatkozásában, vagyis a csoport vállalatokban képződő nyereség a kezelt vagyonon keresztül további adóteher nélkül fektethető be a vállalatcsoporton belül, illetve azon kívül;
- bizalmi vagyonkezelésen keresztül előnyös adózási körülmények között lehet kezelni és befektetni a pénzügyi vagyont: a kezelt vagyonnak kifizetett osztalékot – feltéve, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezettek mind magánszemélyek – szja-teher nélkül (tehát a bruttó összegben) lehet befektetni, részére tartós befektetési (TBSZ) számlát nyitni;
- a bizalmi vagyonkezelésben levő értékpapírok hozamát nem terheli TAO (ellentétben a holdingon keresztül tartott papírokkal), illetve a kezelt vagyonból kifizetett hozamot nem terheli korlátlan szocho (ellentétben a kötvények és befektetési jegyek hozamával, melyek kamatnak minősülnek);
- a bvk-n keresztül a teljes vagyon átfogó kezelése lehetséges, a pénzügyi szolgáltatók csak a pénzügyi vagyont tudják fialtatni, mindezt összhangba lehet hozni a kedvezményezetti kifizetési igényekkel;
- a bizalmi vagyonkezelő által történő pénzügyi vagyonkezelés olcsóbb és hatékonyabb az ügyfél számára, mert a vagyonkezelő portfólió érték alapján részesül díjazásban, míg a magyar piacon a szolgáltatók tranzakció alapon számláznak, így a vagyonkezelői és az ügyfélérdek megegyezik: a vagyontömeg növelése. Így a bizalmi vagyonkezelés a saját díjával együtt is, többek között a méretgazdaság és a jobb szolgáltatási feltételek miatt, olcsóbb a megbízónak;
- a professzionális vagyonkezelő jobb és szélesebb körű termékpalettához fér hozzá, ami segít a befektetéseket diverzifikálni.
Milyen két új szabály segíti elő a generációváltást? https://index.hu/gazdasag/2023/08/16/vagyon-bizalmi-vagyonkezeles-adoszabalyozas-generaciovaltas/
