A halálra valószínűleg senki nem szeret gondolni az élete során, előbb-utóbb azonban mindenkiben felmerül, hogy vajon a megszerzett vagyona jó helyre kerül-e, miután a földi pályafutása véget ért. Vannak olyanok, akik ezt végrendelettel szeretnék bebiztosítani, több esetben viszont az öröklési törvény az, amely a kérdést szabályozza. Az örökösödési illeték jelenleg 18%, azaz a megszerzett vagyon csaknem ötöde az államot gazdagíthatja. Jó hír azonban, hogy ez az adó számos módon csökkenthető, vagy akár ki is kerülhető.
A vagyon öröklésének módját elsődlegesen az örökhagyó határozza meg, csak akkor kell a törvényben foglaltakat figyelembe venni, ha nincs végrendelet, vagy az nem terjed ki minden vagyontárgyra. Amennyiben a hagyatékban 300 ezer forint forgalmi értéket meghaladó vagyontárgy szerepel, az örökösnek hagyatéki eljárást kell kezdeményeznie, amelynek lezárulta után hozzájuthat a neki járó pénzekhez. A hagyatékátadó végzés kiállítását követően a közjegyző 15 napon belül jelenti a vagyontárgyakat a NAV-nak, amely illetékfizetési kötelezettséget szab ki, amennyiben az indokolt.
A gyermek az első!
Amennyiben az örökhagyó nem írt végrendeletet, a vagyont a hozzátartozók örökölhetik a törvényben meghatározott sorrendben.
A vagyont elsősorban az örökhagyó vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekei öröklik. Ha az elhunytnak nincsenek gyermekei, a házastárs örököl. A házastárs egyébként is haszonélvezeti jogot szerez az örökhagyóval közösen lakott lakáshoz és az ahhoz tartozó tárgyakhoz, valamint minden más vagyonból egy résznyit örököl a gyermekek mellett. Leszármazottak hiányában a szülők egyenlő arányban örökölnek a házastárssal osztozva, kivéve az elhunyttal közösen lakott lakást. Amennyiben az örökhagyónak házastársa és gyermeke sincs, az öröklési sorrend a következő:
Kattintson ide és olvassa el az öröklési sorrendet: https://www.portfolio.hu/befektetes/20230328/igy-kerulheted-ki-hogy-a-halalod-utan-a-vagyonod-kozel-otodet-az-allam-kapja-605438
