A bizalmi vagyonkezelési struktúrák (bvk) létrehozása számos jogi és adózási előnnyel kecsegtet. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy bvk létrehozatalával a vagyonrendelő, adófizetési kötelezettség nélkül, fel tudja értékelni a vagyonát piaci értékre. Az adótörvények tervezett módosítása ezt a lehetőséget kívánja bezárni. Aki azonban idejében reagál, az még ki tudja használni a vagyonfelértékelés lehetőségét. Hogyan? Olvassa el tagunk, a Jalsovszky Iroda összefoglaló írását.
A bizalmi vagyonkezelés kb. 10 éve került bele a polgári jogunkba és azóta magánszemélyek vagyontervezésének egyik legfelkapottabb eszközévé vált. Nem meglepő módon, hiszen a bvk-k számos előnyt biztosítanak. Így pl. megvédik a magánszemély vagyonát az esetleges személyes kockázatoktól és felelősségtől, miközben a vagyon feletti rendelkezés mégsem kerül ki az adott személy (vagyonrendelő) kontrollja alól. Nem utolsó sorban a bvk a családi vagyontervezés és generációváltás közkedvelt eszközévé is vált: olyan vagyonátruházási, vagyonrendelési megoldások alakíthatók ki bvk-n keresztül, amelyeket sem a természetes öröklés szabályai, sem pedig a végrendelet nem tud biztosítani.
A bvk adózási előnyei
A bvk struktúrák elterjedését nagyban elősegítette azok kedvezményes adózási kezelése is. Ezek közül fontos kiemelni, hogy a bvk-ba betett pénzügyi eszközökből származó nyereség társasági adó mentes lehet. Ráadásul ezek az eszközök TBSZ-re is helyezhetők, így az azokból származó hozam a magánszemély kedvezményezetteknél sem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.
A bvk-k legnagyobb adóelőnye mégis az, hogy annak közbeiktatásával a magánszemély vagyona adófizetési kötelezettség nélkül, piaci értékre lehet felértékelhető. Egy példával szemléltetve ezt: ha egy magánszemély 10 millió Ft-os tőkével hozott létre egy kft.-t és azt 1 milliárd Ft-ért kívánja eladni, úgy a kettő közötti különbség (990 millió Ft) a magánszemély adóköteles jövedelme és az SZJA törvény szabályai szerint adózik. Ha azonban ezt a társasági részesedést az értékesítést megelőzően bvk-ba beteszi az 1 milliárd Ft-os piaci értéken és ezt a részesedést a bvk értékesíti, úgy sem a magánszemélynek, sem a bvk-nak nincs adófizetési kötelezettsége. Ráadásul, ha a későbbiek során a bvk az így befolyt 1 milliárd Ft-os vagyont kiadja a végső kedvezményezetteknek, úgy adófizetési kötelezettségük nekik sem lesz.
Mi változik?
A Parlamenthez a napokban benyújtott ún. „adósaláta” törvény többek között a fenti kedvezményt kívánja bezárni. A jogszabály elfogadását követően, ha a vagyonrendelő a bvk-ba adáskor a vagyon értékét magasabban állapítja meg, mint az általa a vagyontárgy megszerzésére fordított érték, úgy a különbözet után 15%-os szja fizetési kötelezettsége (és korlátozott szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége) merül fel. Azaz a fenti példával: ha a magánszemély 1 milliárd Ft értéken adja át a vagyont a bvk-nak, úgy a 990 millió Ft értékkülönbözetet azonnal le kell adóznia. A jogszabály ugyan nem teszi kötelezővé a vagyon piaci értékre való felértékelését (azaz a vagyonrendelő megteheti, hogy a vagyontárgyat annak eredeti, 10 millió Ft-os értékén teszi át a bvk-ba), de ekkor adófizetési kötelezettség a vagyontárgynak a kedvezményezett részére történő kiadásakor keletkezik. Tehát a vagyon értékében keletkezett pozitív különbözetet előbb vagy utóbb le kell adózni.
Most érdemes bvk-t létrehozni
A Parlamenthez benyújtott tervezet szerint az új szabályozás azon vagyontárgyakra fog kiterjedni, amelyeket a vagyonrendelő az új törvény hatálybalépésétől számított 30 napon túl tesz be a bvk-ba. Mindaddig, amíg ez a határidő le nem telik, még a régi szabályok érvényesek, azaz a vagyonrendelő adómentesen tudja a vagyonátadáskor vagyonát felértékelni.
Hogy mennyi idő áll rendelkezésre? Olvasson tovább: https://vagyontervezes.hu/hamarosan-bezarul-a-bvk-legnagyobb-adoelonye/
