11 érdekes gondolat Kürti Tomtól és Iglódi Csabától
Adott két, a saját területén kiemelkedő, neves szakember, akinek a kisujjában van a családi vállalatok minden problematikája. Egyikük Kürti Tom, második generációs vállalkozó, másikuk Iglódi Csaba, kommunikációs szakember, üzleti mentor, író.
Mindketten mentorként segítik tulajdonosok, felsővezetők munkáját, vállalatok fejlődését. Első találkozásuk óta eltelt két évtized, elmondásuk szerint a történelmük 10 évente összehozza őket. Mindketten várták az apropót a harmadik közös alkotásukhoz, ami most egy gyönyörű, exkluzív, arany-zöld borítású, keményfedeles kötethez kapcsolódó beszélgetés formájában meg is érkezett. Kürti Tom és Iglódi Csaba többgenerációs családokról, dinasztiákról, törvényszerűségekről és családok dinamikájáról, üzleti sikerről, hatalom átadásról- és átvételről, apákról és fiúkról, és mindezek mellett természetesen Csaba idén megjelent első és nagysikerű könyvéről, a Dreher-szimfóniáról is beszélgettek.
Kürti Tom nevéhez fűződik a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület megalapítása 2009-ben, amelynek azóta elnökségi tagja. Eredményei elismeréseképp beválasztották a Family Business Network International Next Generation vezetésébe 2010-ben, valamint a European Family Businesses szövetség elnökségébe 2011-ben. Mindhárom szervezetben tulajdonos-vezetői tapasztalatcsere programokat vezet azóta is.
Iglódi Csaba korábban volt újságíró, szerkesztő, lap- és könyvkiadó. Ügynökségi oldalon dolgozott tulajdonosként, ügyvezetőként, majd tanácsadással, reputáció-menedzsmenttel, válságkezeléssel, márkaépítéssel- és fejlesztéssel foglalkozott kommunikációs stratégaként. Társalapítója és vezetője az onlyCEO Klubnak, amely az egymásra és a világra is nyitott elsőszámú vezetők találkozóhelye. Napjainkban személyes vezetői tanácsadással foglalkozik. Idén jelent meg első könyve Dreher-szimfónia címmel.
Néhány értékes idézetet gyűjtöttünk a kifejezetten szórakoztató esten elhangzottakból, a KÜRT Akadémia élő, Vállalatok és nemzedékek című meetup-járól, amelynek teljes terjedelme meg is nézhető a KÜRT Akadémia YouTube csatornáján.
Kürti Tom
„A családi cégekről a köztudatban a kis üzletek meg az óriásvállalatok szoktak élni. Az európai családi vállalkozásokat tömörítő nonprofit szervezet igazgatósági tagjaként (European Family Businesses (EFB)) 2009-ben részese lehettem annak az Európai Unióban e szervezet által készíttetett kutatásnak, amellyel végül 90 különböző definíciót találtunk Európa-szerte a családi vállalatokról. Ez akkor nem volt elég jó ahhoz, hogy lobbizni tudjunk a családi vállalatbarát törvények érdekében. Így aztán a 90 definícióból alkottunk egyet. Ez a definíció úgy szól, hogy azok a cégek családi cégek, ahol legalább egy családtag benne van a cégvezetésben, irányításban, miközben a család kezében van a tulajdonosi kontroll, ami legalább 50+ százalék, vagy nyílt részvénytársaság esetén legalább 25+ százalék tulajdon kell hogy legyen. Ekkor hívhatunk hivatalosan is családi vállalkozásnak egy üzleti formációt.”
Kürti Tom
„A világ 52 nyelvén létezik a mondás: ingujjtól ingujjig három generáció alatt. Az alapító, az első generáció megcsinálja. A második még látja, hogy az első hogyan építi, és építi tovább. A harmadik már beleszületik a jóba, és nem nagyon tudja, hogy mit kéne érdemben kezdeni vele. Ehhez képest egy különlegesség, hogy ma egy olyan könyvről fogunk beszélni, melyben négy generációt megélt a híres családi vállalat. Ahhoz pedig, hogy erről beszélgessünk, nagy örömmel mutatom be Iglódi Csabát, a Dreher-szimfónia című könyv szerzőjét.”
Iglódi Csaba
„Ez az első könyvem: részben üzleti regény családregény köntösbe bújtatva. Családregény, amely üzleti tanulságokkal is szolgál. Női regény, hiszen igyekeztem a női szálakat erőteljesen kibontani benne, de mindezek mellett hiszek abban, hogy egy kultúrtörténeti utazás is, mert bár sok minden fikció benne, tudom, hogy sok esetben a legmeredekebb dolgok valóban megtörténtek. Az élet elképesztően színes, így örömmel kevertem a valóságot a fikcióval. Egy példa a könyvből: a Dreher-dinasztia azért jöhetett létre, mert az alapító hihetetlenül eltökélt volt. Ő nagyon akarta, hogy fennmaradjon a neve, ismerjék a családot, a termék nevét, amit kitaláltak és gyártottak, és számára lényeges volt, hogy mindez száz év múlva is fennmaradjon. Jó úton haladt efelé.„
Iglódi Csaba
„Dinasztiáról akkor beszélhetünk, amikor az egyenes ági leszármazott viszi tovább a családi üzletet. Ennek egy kiterjedése, amikor nem egyenes ági leszármazottak is a rendszer részeivé válnak. A Dreher családnál abszolút ez történt. A dinasztia egészen mást jelentett a XIX. század elején, amikor a Habsburgok már éppen három- négyszáz éve uralták a világ jelentős részét. A dinasztia a születési jognak az átemelése a polgári világba, azaz ekkor már nemcsak a királyok és az ő leszármazottaik határozhatják meg a következő generációk mozgásterét, hanem egy polgári származású család tagjai is.”
Kürti Tom
„A dinasztiák kérdése számomra különösen izgalmas. A XIX. században volt hozzá történelem, kultúra, előzmény, azaz: tudták, mi az a dinasztia. Tisztában voltak vele, ha dinasztiát akarnak létrehozni, a következő generációt fel kell készíteni arra, hogy továbbvigyék a stafétabotot. Régen ez volt az utódlási terv. Elég Ferenc József történetére gondolni, hatalmas munka volt abban, hogy felkészítsék az uralkodásra.”
„Nehéz a szemére vetni, de az első generáció nem nagyon tudja, hogyan adja ki a keze közül a hatalmat. Nincs tapasztalata abban, hiszen egész életében egyedül alkotott meg mindent, egyedül hozott döntést. Nem tudja, hogy a fenébe adja ki a kezéből az általa felépített hatalmat. A második generáció ott áll bizonytalanul, mert nem tudja, hogy a hatalmat nem feltétlenül adják át. Azt el kell tudni venni. Ha nem tudod elvenni, hogy fogod megtartani?„
„Egyiküknek sem könnyű. Beszédes kifejezés a fehér ujjú alapítók: ők azok, akik annyira fogják az asztalukat, hogy belefehéredik az ujjuk. Amikor ez a szándéka, az lehet ok, hiszen ő hozta létre, miért ne vihetné a sírba. Ez esetben csak akkor okoz kárt, ha nem hozza a környezete tudomására e szándékát. Sokszor nem ez a szándéka az alapítónak, csak hiányzik a tudása az átadás jó praktikáiról. Ilyenkor nagy segítség neki, ha potenciális utódja vagy utódai megismertetik hasonszőrűekkel és szakértőkkel, akiktől együtt tanulhatnak.„
Kürti Tom
„Magyarországon a generációváltások 10-15 évre tekintenek vissza. ’89-ben kezdtek alapítani cégeket, nagyjából 2009 óta mennek az átadások. Ezek többségében elsőről második generációra történő váltások. Kulcselemük, hogy temérdek innovációt már az új generáció hoz. Ez a dolga. Többek között így tudja megmutatni értékteremtését az új generáció. Ugyanabban elképesztő nehéz jobbnak lenni egy alapítónál, egy kicsit másban jobbnak lenni nemcsak tényszerűen könnyebb – hisz általában amúgy is másra van szükség más korban és környezetben, de kevésbé éles helyzeteket szül egymás között is. Így mindenki megtarthatja a büszkeségét és jobban érthető ahogy kiegészítik egymást. Ráadásul az utódlás nagy része a generációk együttműködésével telik, amikor kifejezetten előnyös, ha mindenkinek megvan a saját kaptafája.”
Iglódi Csaba
„Nem családtörténetet, nem is családregényt, hanem üzleti könyvet akartam írni. Évek óta azon gondolkodtam, hogy azt a rengeteg tapasztalatot, amit üzleti tanácsadóként szereztem, és a rengeteg tudást, amit eközben az ügyfeleimtől kaptam, hogyan tudnám egy üzleti könyvben átadni. Felmerült a klasszikus üzleti könyv gondolata, de eszembe jutott, hogy azt az édesanyám sosem olvasná el. De, ezt elolvasta. Ami felkeltette az érdeklődésemet a Dreher-birodalom iránt, az a következő volt: megérkezik valaki nincstelenül Bécsbe az 1760-as évek környékén. A felesége hozományából megnyitja az első sörfőzdéjét, majd a következő generáció már sörkirályként vonul be a történelembe. Dreher Jenő – már a XX. század 30-as éveiről beszélünk – pedig már az ország legnagyobb adófizetőjének számított magyarországi gyárával. Kellett, hogy legyen valami óriási elszántság ebben a családban. Egyszerre volt jelen hagyomány, innováció, tragédia, nevelődés, szerelem, és sok-sok siker a történetükben, engem pedig egyre jobban érdekelt ez az egész.„
