Az utóbbi években az üzleti életben egyre inkább előtérbe került a bizalmi vagyonkezelés, amely az üzleti szempontokon túlmenően egy adózási perspektívából nézve is előnyös megoldás lehet bizonyos helyzetekben, tudható meg dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő, Tax Manager, VGD Hungary írásából.
Mikor érdemes bizalmi vagyonkezelésben gondolkodni? Elsősorban akkor, ha gyarapodik a családi vagyon, vagy növekedik a cég mérete.
Mire ad hatékony választ az utóbbi időben egyre népszerűbb jogintézmény? A bizalmi vagyonkezelés egyebek mellett hatékonyan kezelheti a generációváltás problémáját, amikor a tulajdonosnak olyan kérdésekkel is szembesülnie kell, hogy kinek adja át a társaság irányítását, vagy, hogy hogyan biztosítsa a vagyon egységét.
Ezen túlmenően a bizalmi vagyonkezelés adekvát választ jelenthet a vagyonbiztonsággal, családi vagyon egyben tartásával, valamint öröklési és házassági vagyonjoggal kapcsolatban felmerült kérdésekre is, mindemellett holding, tranzakciós, projektfinanszírozási és biztosítéki célokra, továbbá összeférhetetlenségi problémák megoldására is jól felhasználható, nem beszélve arról, hogy a külföldi befektetők számára is lehetőséget jelenthet.
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban jogi, adózási és számviteli szempontokra is figyelemmel kell lenni.
Megmarad az ellenőrzés, biztonságban van a vagyon
A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapvetően egy háromszereplős jogviszony, melynek keretében a vagyonrendelő a vagyonát (pl. egy társasági részesedést) egy vagyonkezelőnek adja át, aki a vagyont a kedvezményezett(ek) javára kezeli.
A vagyonkezelő adott esetben és bizonyos megkötésekkel lehet maga a vagyonrendelő is, de akár egy tőle különböző személy is. Amennyiben a vagyonkezelő megegyezik a vagyonrendelő személyével, úgy ő innentől kezdve vagyonkezelőként – és nem tulajdonosként – irányítja tovább a társaság működését. Ez esetben javasolt egy helyettes vagyonkezelőt is kijelölni, aki a tulajdonos halála esetén folytatni tudja a vagyonkezelést.
A vagyonkezelést lehet üzletszerűen, illetve nem üzletszerűen is űzni. Az előbbi esetben a vagyonkezelő egy bejegyzett, az MNB engedélyével rendelkező, jogszabályban meghatározott személyi és egyéb feltételeknek megfelelő szervezet. Üzletszerű vagyonkezelés esetén maga a vagyonkezelő tartja nyilván a vagyonkezelési szerződést.
Emellett ugyanakkor nem intézményes, egyedi vagyonkezelésre is lehetőség van, amikor a vagyonkezelő tulajdonképpen bárki (gazdasági társaság vagy magánszemély, pl. családtag) lehet. A nem üzletszerű vagyonkezelő kizárólag egy vagyonkezelési konstrukcióban járhat el az MNB engedélye nélkül. Ez esetben a vagyonkezelési szerződést az MNB tartja nyilván.
Vagyonkezelés esetében (eltérően pl. a vagyonkezelési alapítványtól vagy a magántőkealaptól) nincs minimum tőkekövetelmény, garanciáról pedig egyedi megállapodásban lehet rendelkezni.
A vagyonkezelő bár tulajdonjogot szerez a kezelt vagyon felett, a vagyon hasznosítása kapcsán nem kap szabad kezet, ugyanis feladatait a vagyonrendelő utasítása szerint és a kedvezményezett javára kell ellátnia, ráadásul bármikor leváltható.
A generációváltás során a bizalmi vagyonkezelés előnyösebb megoldás, mint az öröklés. Egy egyszerű öröklési helyzetben ugyanis az örökhagyó halála és a hagyaték átadása között jelentősebb idő is eltelhet, ami a társaság működésképtelenségéhez vezethet. Nem beszélve arról, hogy öröklés esetén valamennyi örökös tulajdonossá válik, ami a döntéshozatal szétaprózódását és az irányítás hatékonytalanságát is eredményezheti.
Ezzel szemben a bizalmi vagyonkezelés esetében az örökhagyó még életében bizalmi vagyonkezelésbe adja a társasági részesedését, így halála esetén sem áll meg a társaság működése. Ilyenkor a vagyonrendelő maga dönt a vagyonkezelő személyéről, így nyilvánvalóan olyan személy fogja irányítani a céget, akinek a szakértelmében a vagyonrendelő megbízik. A cég működtetésében részt nem vállaló családtagok részére kedvezményezetti pozíció biztosítható, így ez utóbbi személyi kör a vagyonrendelő által meghatározott módon részesül majd a vagyon hozamaiból.
Az, hogy a kezelt vagyon tulajdonjoga elkülönül a vagyonrendelő saját vagyonától, azt is eredményezi, hogy a vagyonrendelő hitelezői nem érvényesíthetik az igényeiket a kezelt vagyonnal szemben. A bizalmi vagyonkezelés előbb említett sajátossága folytán megfelelő vagyonvédelmi intézménynek is bizonyul. A védelmi funkciót tovább erősíti, hogy a kezelt vagyon elkülönül a vagyonkezelő saját vagyonától is, a kedvezményezettek pedig még nem rendelkeznek tulajdonjoggal, így a védelem minden lehetséges irányból biztosított. A kezelt vagyon jogi körülbástyázottsága ugyanakkor természetesen nem jelenti azt, hogy a bizalmi vagyonkezelés fedezetelvonási célokra is felhasználható lenne.
Adóelőnyökkel is jár a bizalmi vagyonkezelés
A bizalmi vagyonkezelés adózási szempontból is több előnnyel jár. Olvasson ezekről is: https://hellobiznisz.hu/bizalmi-vagyonkezeles-kinek-es-mire-jo/
