A rendszerváltás cégalapítói úttörő szerepet játszottak Magyarország fejlődésében. Sikereik és tapasztalataik a hazai gazdaság értékes örökségét képezik, melyet most a következő generációra kell hagyományozniuk.
A generációváltás pedig érdemi problémát jelent, hiszen azon vállalkozások vezetői, akik a rendszerváltás környékén indultak, elérték vagy a nagyon közeli jövőben elérik a nyugdíjkorhatárt.
Hozzávetőleg 400 ezer hazai tulajdonban működő vállalkozás közül a probléma mintegy 144 ezer céget érint, ahol legalább 55 éves az ügyvezető. Ezek a vállalkozások 2021-ben összesen mintegy 500 ezer főt foglalkoztattak – ismertette az Indexnek Regős Gábor.
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a cégvezetők többsége családon belül kívánja tartani a vállalkozást – erre az esetek több mint felében lehetőség is nyílik –, viszont csak az örökösök kis része foglalja el szívesen a főnöki széket.
A generációváltások tízból nyolc esetben sikertelenül végződnek Magyarországon, de Nyugat-Európában is
– erre már Szakonyi Péter, A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány felelős szerkesztője világított rá. A szakember már több mint két évtizede követi nyomon az ország leggazdabbjainak életét, számos utódlást látott már testközelből. Tapasztalta, hogy bár az örökösök sok esetben a világ legjobb egyetemein tanulnak – Yale, Princeton, Oxford –, tehát a képességeik meglennének a sikeres cégvezetéshez, az akarat mégis hiányzik belőlük.
Ezt viszont nem lehet felróni a fiataloknak, hiszen közvetlen közelről láthatták, mennyi áldozattal jár a milliárdos cégbirodalmak vezetése, a szüleik minden ébren töltött percét felemésztő munka. Sokan közülük kiegyensúlyozottabb életre vágynak – vélekedett Szakonyi Péter.
A cégvezető az utódláskor jellemzően három lehetőség közül választhat, ha nem akarja felszámolni az üzletet:
- A család tulajdonában marad a vállalkozás, az örökös átveszi a stafétát.
- A céget értékesítik akár vállalaton belül, akár azon kívül.
- A menedzsment és a tulajdonlás szétválasztása: marad az adott családnál a cég, de valakit, akiben megbíznak, kiválasztanak a cég vezetésére.
Regős Gábor szerint a generációváltás különösen súlyos kérdés az agráriumban, ahol a nyugdíj előtt állók aránya rendkívül nagy, és ahol az átörökítés, a fiatalabb generációk kisebb érdeklődése miatt is nehézkes. Ugyanakkor láthatunk követendő példákat is.
Olvassa el hogy miért tervez Csányi Sándor 80 évre előre, hogyan készül Szíjj László tudatosan az utódlásra, hányadik generációnál tart a Felcsuti család.
Ha érdekli, hogy segít-e egy külföldi elit egyetem elvégzése a Bige családnál, hogy hogyan fejlesztette 115 év alatt tökélyre a generációváltást a Bárány család, hogy döntött cégbirodalma kapcsán Ináncsy Miklós és miben hisz az Euronics-vezér akkor kattintson! https://index.hu/gazdasag/2023/05/15/generaciovaltas-rendszervaltas-leggazdagabb-magyar-csanyi-sandor-otp-szijj-laszlo-nyugdij/
