Örökösként kötelesek vagyunk az örökölt vagyontárgy tiszta értéke után illetéket fizetni. De mit jelent ebben a mondatban a tiszta érték? Kik számítanak örökösnek? Milyen vagyontárgyakról eshet szó? Milyen mértékű az illeték, és ki köteles megfizetni? Lehet mentesülni a teljesítés alól?
Örökösödésre vonatkozó illetéktörvény
Magyarországon az 1990. évi XCIII. törvény határozza meg a hagyatéki ingóságok és ingatlanok utáni illetékfizetési kötelezettséget. Az örökségből ránk maradt vagyontárgyak megszerzése a törvény értelmében ugyanúgy vagyonosodásnak számít, mint az ingatlanszerzés, azaz kötelesek vagyunk adót fizetni utána. Bizonyos esetekben viszont mentesülhetünk a fizetési kötelezettség alól.
Az öröklési illeték alapja
A fizetendő illetéket a hagyatéki vagyon tiszta értéke alapján számítják ki, vagyis a megszerzett vagyon értékéből többek közt levonják az örökséget terhelő tartozást. A hagyatéki terhekhez tartoznak az eljárás során kirendelt gondnoki és végrendelet-végrehajtói tiszteletdíjak is, ezek szintén csökkentik az örökség mértékét.
A kötelesrész értéke is tovább csökkentheti a kiadásra kötelezett örökös örökrészét. Azoknak az örökösöknek, akik a kötelesrészre jogosult követelését nem az örökségből származó ellentételezéssel rendezik, nekik visszterhes vagyonátruházási, a kötelesrészre jogosultnak pedig öröklési illetéket kell fizetniük.
Az örökösödési illeték mértéke
Az örökösnek a hagyaték tiszta értéke után alapesetben 18 százalékot kell fizetnie. Lakástulajdon, lakástulajdonrész és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében az illeték 9%-ot tesz ki. Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésekor az adó mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszeresére rúg.
Mikor mentesülünk az örökösödési illeték alól?
Az ingatlan.com cikke minden örökösödési illetéket érintő kérdésre választ ad, kattintson a hivatkozásra!
https://tudastar.ingatlan.com/tippek/az-orokosodesi-illetek-szabalyai-2021-ben/
