Hamarosan egy kicsit hátrányosabb lesz a leggazdagabbak hazai adókörnyezete. Nem, egyelőre nem progresszív adókulcsok, vagy vagyonadók készülnek, de a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok szabályozása változik.
Különböző kultúrákban eltérően viszonyulnak az emberek a gazdagokhoz, a gazdagsághoz. Az Egyesült Államokban nem szégyen sokat keresni, vagy nagyon gazdagnak lenni, mert ott a társadalom a legtöbb esetben a sok pénzt a teljesítmény és a siker elismerésének tekinti. Teljesen természetes, hogy a portálokon és a gazdasági lapokban fizetésekről, vagyonokról is olvashatunk.
Magyarországon a gazdagokhoz társulnak negatívabb mémek is, hogy szerezte, kit fosztott ki, adózott-e. Éppen ezért erősebb fenntartásokkal érdemes keresni a milliárdosokról szóló híradásokat. vannak, akik vetítenek, gazdagabbnak szeretnék mutatni magukat, mások rejtőzködnének, rosszabb esetben az adóhatóság, más helyzetekben a kéregető rokon és az irigy szomszéd elől.
A gazdagoknak nehéz, a gazdagoknak könnyű!
Bár van egy mondás, amely szerint két probléma van a pénzzel, az, ha nincs, és az, ha sok van, hiszen akkor többet kell óvni, jó befektetésekkel, struktúrákkal. Ráadásul sokak életére, személyiségére is károsan hathat, ha mindenkiben azt látja, hogy a pénzére tör. De mégis a gazdagabbaknak több lehetőségük is van, jobb tanácsadó, jogász, adószakértő, akik kialakíthatnak megfelelő védett struktúrákat.
Magyarországon a gazdagok helyzete eleve jó, az egykulcsos személyi jövedelemadó nem tartalmaz progressziót, vagyis olyan elemet, amellyel a nagyobb jövedelműek nagyobb kulccsal adóznának, és nincsenek vagyonadók sem. Azok az országok, amelyek nagy vagyonadókat vezetnek be, általában pórul járnak, híres eset volt nem is olyan rég, amikor a francia szupergazdagok tömegesen lettek „belgák”.
Bizonyos értelemben azonban most egy kicsit nehezebb lesz a gazdagoknak, bár azt továbbra sem lehet mondani, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek, de egy előnyös lehetőség bezáródhat.
A vagyonrendelő
Legalábbis erre utal egy törvénytervezet, amely a bizalmi vagonkezelést érinti. Az angolszász mintájú bizalmi vagyonkezelés, vagy a német eredetű magánalapítvány olyan szervezett vagyonkezelést tesz a leggazdagabbak számára lehetővé, amely felelősséget, adminisztratív terheket vesz le a gazdag emberek válláról, ugyanakkor egy jogilag is biztosított, professzionális szakembereket igénybevevő módot kínál a vagyon működtetésére, fialtatására. Ismerjünk meg három szereplőt, és így nagyjából értelmezhető lesz ez a rendszer!
Van a vagyonrendelő, az a gazdag magánszemély, aki felépítette a családi céget, megszerezte és sokáig működtette a vagyont. Ő most dönteni szeretne arról, hogy hogyan tovább, mi legyen a pénzzel! Maradjanak családi fennhatóság alatt a cégek, kapjon apanázst az unoka a hollandiai egyetemre, mikor, milyen évenkénti adagolással használhassák a pénzeket a különböző örökösök!
A kedvezményezett
Azok, akikről az előbbiekben beszéltünk, mármint akik pénzt, forrásokat kapnak majd a vagyonból, ők a kedvezményezettek. Valójában a most ismertetett rendszerben minden az ő érdekükben történik. Ők kapnak majd forrásokat, de csak a vagyonrendelő elképzeléseinek megfelelően. Ők lehetnek egyenes ági leszármazottak, de akár más rokonok is, vagy egy cég különböző tulajdonosai. Egy átlagos család esetében az ilyen juttatások támogatások, vagy a családfő halála esetén a végrendeletben szabályozott örökség. De a most ismertetett rendszerben van egy csavar, bejön a képbe egy entitás, amit nevezhetünk kezelt vagyonnak, vagy alapítványnak (említettük, hogy többféle módozat is van.)
A vagyonkezelő
Ha a gazdag ember bizalmi vagyonkezelés mellett teszi le a voksát, akkor vagy megbíz egy csak neki dolgozó embert, ügyvédet, pénzügyi szakembert és eseti bizalmi vagyonkezelési feladattal bízza meg, vagy keres egy olyan profi céget, amely több családnak is végez ilyet, ez az intézményesített vagyonkezelés.
A család által birtokolt részvényeket, magáncégeket, ingatlanokat összerakják a kezelt vagyonba, vagy az alapítványba (ennek működtetése bonyolultabb, drágább, itt kuratórium és felügyelő bizottság is szükséges), és onnantól a vagyonkezelő, a vagyonrendelő utasításai szerint intéz bevallásokat, utalásokat, és a kedvezményezettek számára vagyonkiadásokat. Egy jó bizalmi vagyonkezelő ért a cégjoghoz, a családjoghoz, az adózáshoz, a pénzügyekhez, a befektetésekhez, akár még a műkincspiachoz is, és mindenben adminisztrál és optimalizál a vagyonrendelő kérésének megfelelően a kedvezményezett érdekében.
A változás
Eddig azért voltak a gazdagok különösen kedvező helyzetben, mert megtehették azt, hogy családi cégeket úgy értékesíthették, hogy nem nőtt az adóalapjuk, ha a cég közben felértékelődött.
Vagyis, ha a bizalmi vagyonkezelésben, vagy a magánalapítványnál volt egy családi cég, amely az évek során (gondoljunk most például a magas inflációra!) 200 millió forintról 800 millió forintra értékelődött fel, akkor egy esetleges értékesítésnél nem keletkezett adófizetési kötelezettség.
Ez a törvényes, de valljuk be elég érthetetlen adóelőny egy már benyújtott törvénytervezet szerint megváltozhat. Továbbra is mindenkinek joga van a vagyonát, az érdekeltségeit betenni egy bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonba, vagy egy alapítványba, de az eladásnál adózni kell majd a jövőben s felértékelődés után.
Akkor már nem is éri meg? Ismerje meg a választ a folytatásban:
https://novekedes.hu/penzugy/a-legvagyonosabbak-penzugyei-valtozhatnak-az-adoszabalyok
