A generációváltás aktualitását egyrészt a cégalapítók életkora adhatja, másrészt a „covid-kitettség” is rámutatott arra, hogy bármelyik alapító életében váratlanul bekövetkezhet olyan esemény vagy haláleset, ami miatt nem lesz képes a cégét tovább irányítani. Hogyan lehet egy élet munkája után a vállalkozás irányítását zökkenőmentesen átadni? Egyre többen vannak, akik tudatosan, éveken át készülnek a sikeres cégátadásra.
A sikeres cégutódlás tervezésének feltételei
Minden cégtörténet egyedi, pontos recept nem áll rendelkezésre, azonban van néhány tényező, amely a legtöbb esetben nélkülözhetetlen a sikeres generációváltáshoz.
Kell az üzleti stratégia
Az utódlástervezés egy hosszú távú folyamat. Így a felkészülés egyik alapeleme, hogy a cégtulajdonosnak legyen a vállalkozás jövőbeli működését meghatározó víziója, célja, üzleti stratégiája, mely irányt mutat a generációváltók számára, és amelyet ideális esetben az örökösök is sajátjuknak éreznek.
Önállóan működő menedzsment és szervezet
A sikeres cégátadás másik fontos eleme, hogy a vállalatnak legyen önállóan, azaz az elsőgenerációs cégalapító tulajdonos állandó beavatkozása nélkül működő szervezete, vezetése, amely képes a napi operációt önállóan intézni, és ahol világos hatáskörei vannak a vezetőknek, transzparens a szervezeti struktúra. Ha az alapítót kéthetes nyaralása alatt olyan kérdésekkel keresik meg a munkavállalói, mint például, hogy honnan rendeljenek irodaszert, hol javíttassák a céges autót, akkor biztosak lehetünk abban, hogy nem beszélhetünk önálló menedzsmentről.
Számos esetben a cég képviseletére kizárólag az alapító, mint egyetlen vezető tisztségviselő jogosult. Amennyiben egy ilyen társaságnál ő cselekvőképtelenné válik, úgy a cég lényegében megbénul, hiszen nincs ügyvezetője, aki nyilatkozatot tehet, a bankszámla felett rendelkezhet, az adókat átutalhatja vagy szerződést írhat alá. Ráadásul a hagyaték átadásáig – ami több hónapot, vitás esetekben akár éveket is igényelhet – a majdani, esetlegesen kiskorú örökösök személye sem biztos, így a leendő legfőbb szerv (taggyűlés, közgyűlés) sem tud új vezetőt kinevezni, vagy érdemi döntéseket hozni, beszámolót elfogadni.
Ezért a legkézenfekvőbb megoldás az, ha még az alapító életében egy vagy több másik személy, esetleg egy testület (pl. igazgatóság) kerül vezető tisztségviselőként kijelölésre. A jogkörök korlátozására és a kontroll fenntartására számos eszköz áll rendelkezésre. Lehetséges a létesítő okiratban bizonyos ügykörök vagy értékhatár tekintetében korlátozni a vezetői hatáskört és az azokban történő döntéshozatalt a legfőbb szerv jóváhagyásához kötni (pl. az ügyvezető nem írhat alá százmillió forintot meghaladó kötelezettségvállalást eredményező, vagy a cég ingatlanával történő rendelkezést tartalmazó szerződést a legfőbb szerv jóváhagyása nélkül).
A független, átlátható, de megfelelő kontroll alatt álló menedzsment az alapító elhalálozásának esetén nemcsak csökkenti az üzletmenet fennakadásának kockázatait, hanem értéknövelő tényező akkor is, ha a családon belüli átadás helyett a cégértékesítés mellett döntenek az érintettek.
Kiemelt jelentősége van a társasági szerződésnek és az abban lefektetett szabályoknak, de jelentősebb cégvagyon esetén: bizalmi vagyonkezelés vagy vagyonkezelő alapítvány kérdésköre is felmerül. Olvassa tovább tagunk, az RSM cikkét dr. Udvardy Károly tollából, hogy megtudja melyiket mikor érdemes választani: https://www.rsm.hu/blog/vagyon-es-csalad/2021/10/a-generaciovaltas-kockazatai-a-tervezett-vagyonatadas-elonyei
