A vagyontervezés megannyi fontos lépése közül a vagyont érintő adózási kérdések különösen meghatározóak. Nincs ez másképp a bizalmi vagyonkezelés esetében sem. „A bizalmi vagyonkezelés egyre nagyobb érdeklődésnek örvendő jogintézmény hazánkban, melyet főleg az adózására vonatkozó rendelkezéseknek köszönhet, különös figyelemmel a vagyonrendelés és a vagyonkiadás adózási környezetére.” Írtam ezt a bevezetőt még néhány hónappal ezelőtt, azóta azonban számos ponton megváltozott az adózási környezet. Alább a fontosabb adójogi jogszabályi rendelkezések összefoglalása mellett törekszem a bizalmi vagyonkezelés során felmerülő gyakorlati kérdések megválaszolására is. Kutatásom nem kimerítően tartalmazza az adózási szabályokat, ezeket csupán ismertető szándékkal foglalom össze.
1. Bevezető a bizalmi vagyonkezelésről
Jogviszony szerkezete
A bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályaira – eltérve az alább részletezett szabályokkal – a megbízási szerződés szabályai alkalmazandóak. A szerződés tehát nem eredménykötelem, mert a lényege, hogy a vagyonkezelő a vagyonrendelő által rábízott vagyon kezelésének gondos ellátására, a kedvezményezett javára vállal kötelezettséget.
KÜLÖNLEGESSÉGE LEGINKÁBB ABBAN RAGADHATÓ MEG, HOGY BÁR A VAGYONKEZELŐ TULAJDONJOGA A RÁBÍZOTT VAGYON FELETT TELJES (RENDELKEZÉS, HASZNÁLAT ÉS HASZNOSÍTÁS), AZONBAN AZT MÉGIS A SZERZŐDÉSBEN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT, A KEDVEZMÉNYEZETT JAVÁRA KELL KEZELNIE.
Szereplők jogai és kötelezettségei
A jogviszony szerkezete sajátos: a vagyonrendelő és a vagyonkezelő köt szerződést a kedvezményezett javára. A jogviszony tehát három szereplő között áll fenn. A vagyonrendelő és vagyonkezelő jogain és kötelezettségeiken keresztül határolhatóak el egymástól.
Vagyonrendelő:
- ellenőrzés joga (Ptk. nevesíti);
- vagyonkezelés feltételeinek meghatározásának joga;
- kedvezményezetté válás feltételének meghatározásának joga;
- kedvezményezettként megszűnési esetek meghatározásának joga;
- kedvezményezett kijelölésének joga;
- utasítástól tartózkodás kötelezettsége (Ptk).
Vagyonkezelő:
- kezelt vagyon rendelkezési joga;
- költség és díjigény;
- vagyonkezelővel szembeni fokozott követelmény;
- titoktartási kötelezettség;
- tájékoztatási és számadási kötelezettség;
- vagyonelkülönítés és nyilvántartás kötelezettsége.
Kedvezményezett:
- ellenőrzés joga.
2. Adózási vonatkozások vizsgálata
A BVK-t érintő adókat természetesen több szempont vonatkozásában vizsgálhatjuk: egyrészt kit terhel (vagyonrendelő, vagyonkezelő, kedvezményezett, kezelt vagyon); másrészt a vagyon életciklusának mely részében jelentkeznek (vagyonrendelés, vagyonkezelés, vagyonkiadás); harmadrészt pedig csoportokat alkotnak az érintett adónemek is (társasági adó, áfa, illeték, személyi jövedelemadó, helyi adók). Látható, hogy a kezelt vagyon maga is adószámmal rendelkező adóalanynak tekinthető.
A KEZELT VAGYON ADÓKÖTELEZETTSÉGE A SZERZŐDÉS HATÁLYOSULÁSAKOR ÁLL BE ÉS AZ ADÓBEVALLÁSÁT A VAGYONKEZELŐ NYÚJTJA BE, A KEZELT VAGYON SAJÁT ADÓSZÁMÁVAL.
Társasági adó
A vagyonrendelés kapcsán társasági adófizetési kötelezettség keletkezésének kérdése merül fel, amelyre adható válaszok többféleképpen is alakulhatnak attól függően, hogy a vagyonrendelő magánszemélynek, egyéni vállalkozónak vagy gazdálkodó szervezetnek minősül-e. Magánszemélyként egyszerű a válasz: a vagyonrendelés önmagában nem adóköteles. Egyéni vállalkozó vagyonrendelő esetén azonban – az eszköz értékesítése miatt – adóköteles lesz. Ha a vagyonrendelő gazdálkodó szervezet, társasági adó alanyaként 9% tao fizetendő.
A 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (a továbbiakban: Tao tv.) 2.§ (6) alapján “belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.”
TEHÁT A TÖRVÉNY MAGÁT A KEZELT VAGYONT IS KIFEJEZETTEN A TÁRSASÁGI ADÓ ALANYI KÖRÉBE VONTA.
A kezelt vagyon hozamának kiadásakor, a kedvezményezett adóalany esetén arra kell először választ adni, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett személye megegyezik-e? Ha különböző személyek, akkor a hozam adóalap növelő hatású lesz, míg megegyező vagyonrendelő és kedvezményezett esetén, osztalékként kiadva a hozam, adómentes lesz.
A táblázatból levonható a következtetés a legkedvezőbb esetet illetően: ha a vagyonrendelő és kedvezményezett is magánszemély és csak pénzügyi bevételei (pl. osztalék, részvények) vannak, ekkor ugyanis az a kedvező eset áll fenn, hogy nem kell társasági adót fizetni.
| Adó | Kezelt vagyont érintő cselekmény | BVK szereplők | Adókötelezettség keletkezése |
| Társasági adó | vagyonrendelés | ha a vagyonrendelő magánszemély | nincs, mert nem alanya a tao-nak |
| ha a vagyonrendelő egyéni vállalkozó | alanya a tao-nak, (mert eszköz értékesítésnek minősül) | ||
| ha a vagyonrendelő gazdálkodó szervezet | alanya a tao-nak | ||
| adószámot kap a BVK szerződés hatályosulása után (kötelező) | kezelt vagyon | alanya a tao-nak (vagyonkezelő teljesíti a kezelt vagyonból), de a Tao tv. szerinti adóalap csökkentő tételek megjelölhetőek | |
| kezelt vagyon hozamának kiadása | ha a vagyonrendelő és kedvezményezett személye megegyezik és a kedvezményezett tao adóalany | adómentes (osztalékként) | |
| ha a kedvezményezett tao adóalany | a hozam adóalap növelő |
A kezelt vagyon és a vagyonkezelő alapítvány esetében az adózás előtti eredményt csökkenti a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított tartós befektetésből származó jövedelem.
Általános forgalmi adó
Nem szabad megfeledkezni a költségek kalkulálása során a vagyonkezelőt terhelő áfa kötelezettségről sem. Amennyiben a vagyonkezelő, gazdasági tevékenységként végez, úgy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alapján áfaalany. Ebben az esetben is megkülönböztetjük a vagyonrendelés és a vagyonkiadás aktusaihoz kapcsolódó adózást. Mindenekelőtt az Áfa tv. 18.§ alkalmazhatósága vizsgálandó, ugyanis az abban felsorolt feltételek fennállása esetén áfamentességet is megállapíthatunk. A vonatkozó részletszabályokat az alábbi táblázatban foglalja össze.
| Adó | Kezelt vagyont érintő cselekmény | BVK szereplők | Adókötelezettség |
| Áfa | vagyonrendelés | ha a vagyonkezelő és a vagyonrendelő áfa kötelesek | keletkezik áfakötelezettség (térítésmentes átadás és korábbi áfalevonási joggal való élés esetén) |
| ha a vagyonkezelő áfaköteles és a vagyonrendelő nem áfa köteles | nincs | ||
| kezelt vagyon | nem alanya (de a vagyonkezelő saját bevallásában szerepel) | ||
| kezelt vagyon hozamának kiadása | ha a vagyonkezelő és kedvezményezett személye különböző | nem adóköteles, ha pénzben adják ki (egyébként igen) | |
| ha a vagyonrendelő és kedvezményezett személye megegyezik | ha az Áfa tv. 18.§ alkalmazható, akkor nem adóköteles |
Illetékek
Az egyik legkedvezőbb szabály, hogy a vagyonrendelés illetékmentes jogi aktus. Kivétel van azonban a főszabály alól, például amennyiben a vagyonrendelő kedvezményezett is egyben.
Magának a BVK alapításának oka lehet a vagyon sorsának befolyásolása az örökléstől függetlenül is. A kezelt vagyon ugyanis nem képezi részét a vagyonrendelő örökségének, azonban a BVK által, kijelölt helyettes vagyonkezelővel, biztosítható a vagyon célként kitűzött sorsa halált követően is.
SŐT, ARRA IS VAN LEHETŐSÉG, HOGY A BVK SZERZŐDÉSBEN ÚJ ELVEK KIKÖTÉSÉVEL BIZTOSÍTSON ÚJ CÉLT A KEZELT VAGYONNAK A VAGYONRENDELŐ.
Ajándékozási illeték merül fel a vagyonkiadás körében. (A vagyonkezelőnek először a hozamot kell kiadnia és csak utána a tőkét.)
| Adó | Kezelt vagyont érintő cselekmény | BVK szereplők | Adókötelezettség keletkezése |
| Illetékek | vagyonrendelés | ha a kedvezményezett magánszemély | tárgyi illetékmentes |
| kezelt vagyon hozamának kiadása | ha a kedvezményezett magánszemély | adóköteles (osztalékként minősül) | |
| kezelt vagyon tőkéjének kiadása | ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett egyenesági rokonok | ajándékozási illetékmentes | |
| ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett személye megegyezik | ajándékozási illetékmentes | ||
| ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett magánszemélyek | 18% (ingatlan esetén 9%) ajándékozási illeték |
Személyi jövedelemadó
A 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (a továbbiakban: Szja tv.) a következő vizsgálandó jogszabály a BVK-ből származó jövedelmek utáni adózás tekintetében.
Nagyon fontos és már itt szeretném felhívni a figyelmet a rohamosan közeledő adójogi változásokra, amelyek a BVK-t annak ellenére, hogy csak az szja tekintetében érintik, e területen a kialakult gyakorlatban is már megszokottakhoz képeset igen jelentős eltérésekkel kell számolnunk!
Tekintetbe véve, hogy az új szabályokat csak a hatályba lépést követően megkötött BVK szerződésekre kell majd alkalmazni, fontosnak tartom röviden vázolni azt a még néhány napig érvényes (és nagyon is kedvező) környezetet, amelyek szeptember 11. napjáig létrejött szerződésekre még alkalmazhatóak.
A szja kötelezettség megállapíthatósága – az eddigi adónemekhez hasonlóan – szintén több szempontból vizsgálandó. Először is a BVK szerződést kell megvizsgálni: ingyenesen vagy ellenérték fejében létrejött megállapodásról van-e szó a kedvezményezett vonatkozásában. Másrészt figyelembe kell venni azt, hogy a szereplők magánszemélynek vagy gazdasági szereplőnek minősülnek-e, illetve azt az esetet, amikor személyük megegyezik, hiszen arra is eltérő szabályok vonatkozhatnak. Harmadrészt egymástól elkülönülnek a kezelt vagyon hozamának és tőkéjének kiadásának eseteire vonatkozó rendelkezések is.
Az első kérdésre adott válasznak azért van jelentősége, mert abban az esetben, amikor a megnevezett magánszemély ingyenesen kerül kedvezményezettként a BVK szerződésbe, személyi jövedelemadó tekintetében, a kezelt vagyon tőkéjének kiadásakor egy megítélés alá kerül az ajándékozással. Ez esetben tehát a tőkerész kiadása adómentes bevétel révén, szja-mentes lesz.
A BVK HOZAMÁNAK KIADÁSA VISZONT MÁR OSZTALÉKBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM, ÍGY AZ MÁR 15% SZJA FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL JÁR.
Ellenkező esetben, (amikor ellenérték fejében kerül kedvezményezettként a szerződésbe) bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
A vagyonrendelés maga eddig (!) magánszemély vagyonrendelő esetén szja-mentes volt, míg egyéni vállalkozónál adóköteles.
Miként változnak a szabályok szeptember 12-től?
Az Országgyűléshez június 6-án benyújtott és július 4-én el is fogadott törvényjavaslatot kell értelmezni a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról. Ez a módosítás ugyanis a BVK jól megszokott szja-adózási szabályait jelentősen megváltoztatja a következők szerint:
A vagyonrendelés ezentúl értékesítésnek fog minősülni, ezáltal – akár ingatlanértékesítésből származik, akár árfolyamnyereségből, – a magánszemély adóbevallásában (természetesen az értékesítés adóévéről szólóban) meg kell jelennie olyan értéken, amelyen a kezelt vagyon a nyilvántartásban szerepel, levonva belőle annak szerzési érétkét. Értelemszerűen ebből következik, hogy amennyiben a megszerzésére magasabb összeget kellett fordítani, mint amennyi a vagyonrendelés értéke volt maga, végül adómentes lesz.
A vagyonrendelés adózási szabályaira vonatkozó változás annyiban kedvező rendelkezést is tartalmaz a magánszemélyek részére, hogy 3 éves halasztás lehetőségét biztosítja a bevallásra és befizetésre, tehát nem feltétlenül fogja terhelni a vagyonrendelés időpontjában ez az összeg a vagyonrendelőt.
A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁS, HOGY A VAGYONRENDELÉS MAGA, AMELY EDDIG MAGÁNSZEMÉLYNÉL ADÓMENETES VOLT, IMMÁR SZJA KÖTELEZETTSÉGGEL TERHELTTÉ VÁLIK A VAGYONRENDELŐ OLDALÁN!
A vagyonkiadást követő adózást meghatározza a vagyonkezelő kiadást megelőző cselekménye: a vagyon (vagy részének) értékesítése, amely szeptember 12-ig akár szerzési értéken történt, akár felértékelés után a vagyonrendelőt adózás szempontjából nem érintette. Ez szeptember 12 után azonban már csak akkor lesz igaz, ha nem történt felértékelés a vagyonrendeléskor, ugyanis a törvénymódosítás megszünteti a felértékelésre vonatkozó adómentességet.
Összefoglalva a változásokról elmondhatjuk, hogy bár némely kedvező adójogi rendelkezés átalakul, magának az intézménynek a lényege érintetlen marad, sőt csak hangsúlyosabbá válik a megfogalmazott kivételeken keresztül, mint amilyen például: a vagyonrendelő halálával létrejövő BVK szja-mentessége, amely véleményem szerint az „örökség-védelmi” funkcióját erősíti.
A jelenlegi 15%-os személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett 13%-os szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a 2023. július 1-je után keletkező betéti kamatok és az újonnan vásárolt értékpapírokból keletkező kamatjövedelmek után.
A kezelt vagyonban lévő befektetésekre nem fog vonatkozni az új adóteher. A bizalmi vagyonkezelő által a kedvezményezett számára kötött tartós befektetési számla hozamát nem kell adóköteles jövedelemként figyelembe vennie a kedvezményezettnek.
| Adó | Kezelt vagyont érintő cselekmény | BVK szereplők | Adókötelezettség keletkezése |
| Személyi jövedelemadó | vagyonrendelés | vagyonrendelő magánszemély | 2023 szeptember 11-ig: adómentes2023 szeptember 12-től: adóköteles, értékesítésnek minősül |
| vagyonrendelő egyéni vállalkozó | adóköteles, vállalkozási bevételnek minősül | ||
| kezelt vagyon hozamának kiadása | ha a kedvezményezett magánszemély | 15% jövedelemadó (osztalékként) | |
| ha vagyonrendelő és kedvezményezett megegyezik és társasági adóalanyok | adómentes (osztalékként) | ||
| ha a kedvezményezett társasági adóalany | adóalap növelő tétel | ||
| kezelt vagyon tőkéjének kiadás | ha a vagyonrendelő és kedvezményezett gazdálkodó szervezet és személyük megegyezik | nincs adóalap növekedés | |
| ha a vagyonrendelő és kedvezményezett is gazdálkodó szervezetek, de személyük nem egyezik meg | adóalap növelő tétel | ||
| ingyenes BVK esetén, ha a kedvezményezett magánszemély | szja-mentes |
Helyi adók
Végül a helyi adókat is megvizsgálva, a kezelt vagyon az iparűzési adónak alanya, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) értelmében, de ennek a gyakorlatban kevésbé van jelentősége, ugyanis e tárgyalt körben ritkának mondható az ilyenfajta tevékenység végzése. Ellenben az építményadóval, amelyet mindig figyelembe kell venni, ha található a kezelt vagyonban ingatlan hiszen a helyi önkormányzat adót vethet ki rá.
A helyi adónak tehát a kezelt vagyont terhelő adókötelezettségről beszélhetünk, a helyi adók tekintetében ugyanis a vagyonrendelő nem alanya a helyi adóknak.
| Adó | BVK szereplő | Adókötelezettség keletkezése |
| Helyi adók | kezelt vagyon | iparűzési adónak alanya |
| építményadónak alanya | ||
| vagyonrendelő magánszemély | nem alanya | |
| vagyonrendelő gazdálkodó szervezet | nem alanya |
5 kérdés – 5 válasz a BVK adózásával kapcsolatban ide kattintva.
