Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet, vagyis a végrendeletnek nem kell kiterjednie a teljes hagyatékra, rendelkezhet úgy, hogy csak egyetlen vagyontárgyára nevez meg örököst. Ilyenkor a végrendeletben nem szereplő vagyon sorsa a törvényes öröklés szabályai szerint dől el.
A végrendeletek többsége saját kezűleg készül, kisebb része jogász – ügyvéd vagy közjegyző – közreműködésével. Az örökhagyók többsége csak egyszer készít végrendeletet, de egyre gyakoribb, hogy valaki frissíti, karbantartja a végakaratát. Leggyakrabban azért készítenek új végrendeletet, mert családi viszonyaik megváltoznak, például gyermekük, unokájuk születik, vagy összevesznek egyik gyermekükkel, mert nem gondozzák. Szintén mindennapi indok, ha új vagyonelem, például egy lakás vagy egy nyaraló kerül a tulajdonukba, vagy életük valamilyen komolyabb fordulót vesz.
Talán kevesen tudják, hogy a közjegyzői okiratba foglalt és a közjegyzői letétbe helyezett végintézkedések adatait a Végrendeletek Országos Nyilvántartása tartalmazza. Be lehet tekinteni a nyilvántartásba? Lehet-e a magánvégrendelet tanúja is kedvezményezett? Mikor érvényes a házastársak közös végrendelete? Mikor lehet szóban végrendelkezni? Egy kattintás után megtudhatja:
https://index.hu/belfold/2023/04/06/vegrendelet-orokles-vegakarat-polgari-torvenykonyv/
