A bizalmi vagyonkezelés frontján az utóbbi hetek az adómentes felértékelés megszüntetésétől voltak hangosak. Az adótervezési eszközök szűkülésével azonban a konstrukció egyéb előnyeire helyeződhet át a hangsúly, amelyek közül a vagyonvédelem egyre komolyabb jelentőségre tesz szert – természetesen rendszerben alkalmazva más vagyonvédelmi eszközökkel. A lenti cikkben ezeket a lehetőségeket járjuk körbe.
Vagyontervezés: amiről sok családi kkv megfeledkezik
A családi cégek szervezete általában nem tervezetten formálódik. A tulajdonosok idejét felemészti az üzletépítés, emiatt a cégstrukturálás jellemzően a prioritási lista végére kerül. Gyakran látni, hogy minden üzletág, tevékenység egy-két cégbe összpontosul, és az eszközök, vagyontárgyak ad hoc jelleggel, szinte ötletszerűen kerülnek egyik vagy másik helyre, márpedig a tulajdonosi vagyonra nézve komoly kockázatot hordoz a körültekintő tervezés hiánya.
Tipikus emiatt, hogy a vagyoni értéket megtestesítő ingatlanok, tárgyi eszközök vagy szellemi tulajdonok ugyanabban a cégben találhatóak, mint ahol a termelés, a napi gazdasági tevékenység zajlik. Mivel többnyire az üzletágak sincsenek külön entitásokba szervezve, ezért ha valamelyik üzletágat valamilyen jelentős negatív hatás éri (például üzleti veszteség, elveszített per, hatósági bírság), akkor az átterjedhet a cégben lévő többi tevékenységre és vagyonra is.
ENNEK ELKERÜLÉSE VÉGETT NAGYON JAVASOLT TUDATOSAN STRUKTURÁLNI.
Így célszerű lehet az egyes tevékenységeket önálló entitásokba szervezni, a céges vagyont pedig kifejezetten egy, erre a célra létrehozott, nem termelő cégbe. Ezzel elérhető, hogy valamelyik üzletág bedőlése ne veszélyeztesse se a többi tevékenységet, se pedig a cég vagyonát, termelő eszközeit.
Növeli a biztonságot, ha ezzel párhuzamosan egy holdingstruktúra kerül kialakításra, amelyben a termelő cégek a leányvállalatok, az anyavállalat tevékenysége pedig kimerül a cégcsoport irányításában. Az anyavállalatnál bevételi oldalon csak a leányvállalatoktól kapott osztalék vagy projekttársaság értékesítéséből származó bevétel jelenne meg, ami adózási oldalról is előnyös lehet.
Családi vagyonvédelem
Az előzőekben a céges vagyon védelméről volt szó az üzletszerű működésből fakadó kockázatokkal szemben. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen rendszer megfelelően működjön, gondoskodni kell a vagyon tulajdonosi (családi) szintű védelméről is.
Itt azt kell szem előtt tartani, hogy a cégtulajdonos magánszemélyek a személyes kötelezettségvállalásaikért, tartozásaikért teljes vagyonukkal felelnek. A mindennapokban ez jellemzően kölcsöntartozásokat, illetve céges hitelekért vállalt készfizető kezességet jelent, de akár egy komoly adótartozás is okozhat gondokat. Ha egy ilyen kedvezőtlen eset bekövetkezik, az azzal jár, hogy a hitelező, bank vagy adóhatóság a hosszú évek munkájával felépített családi vagyontárgyakat veszi célba:
SZÁMLAPÉNZT, ÉRTÉKPAPÍROKAT, CÉGES ÜZLETRÉSZEKET, HÁZAT, AUTÓT VAGY ÉPPEN MŰTÁRGYAKAT, BÁRMIT, AMI AZ ADÓS NEVÉN VAN.
A bizalmi vagyonkezelés és vagyonkezelő alapítványok szerepe a vagyonvédelemben
Sokan, mielőtt kockázatosabb üzletbe vágnak (vagy amikor már látják a közeledő pénzügyi veszélyt), tesznek bizonyos limitált óvintézkedéseket: a házastárs, a gyerekek vagy éppen bizalmasok (strómanok) nevére íratnak vagyontárgyakat. Szerencsére az ilyen megoldások jogszerűségét vagy biztonságos voltát aligha kell hosszasan boncolgatni ma már senkinek, viszont egyre növekvő igény jelentkezik az ügyfeleink között jól átgondolt, jogszerű keretek között működő vagyonvédelmi konstrukciók felállítására. Ezért is érdemes megnézni, hogy egy bizalmi vagyonkezelés mivel tud hozzájárulni a családi vagyon védelméhez.
Ehhez röviden át kell tekinteni a bizalmi vagyonkezelés működését.
Lássuk: https://www.portfolio.hu/uzlet/20230616/vedjuk-a-generacios-vagyont-milyen-eszkozeink-vannak-622056
