2020-tól a világ legnagyobb vállalkozás kutatása, a Global Entrepreneurship Monitor (GEM). Magyar partnere, egyesületünk tagja, a BGE, a kutatás központja az egyetemen belül a Budapest LAB-ben van, nemrég látott napvilágot legújabb kutatásuk, amely a vállalkozóváválás és a lehetőségészlelés magyarországi helyzetét térképezi fel.
A GEM adatfelvétele több mint 70 országban zajlik 1999 óta minden évben, és eredményeként rengeteget megtudhatunk az emberek vállalkozási hajlandóságáról, motivációiról, attitűdjéről, a még csak fejben létező és a már működő cégek és azok alapítóinak magatartásáról, az üzleti lehetőségek és a vállalkozói karrier észleléséről, vagy éppen a fiatal generációk vállalkozási motivációiról.
A vállalkozások működése, a vállalkozók attitűdjei, a társadalom vállalkozásokkal kapcsolatos észlelése, a támogató és hátráltató tényezők azonosítása nemcsak a vállalkozásban érintettek, hanem az egész nemzetgazdaság számára fontos témák. Hiszen a vállalkozások olyan közvetlen és közvetett értékeket teremtenek, amelyre minden társadalomnak nagy szüksége van. A vállalkozások prosperáló működése, fejlődése számos gazdasági, környezeti és társadalmi probléma megoldásához járulhat hozzá.
A vállalkozók és a vállalkozási környezet aktuális állapotának mélyebb megismerése amellett, hogy hasznos áttekintést ad, forrásként szolgálhat a döntéshozók számára is. A Global Entrepreneurship Monitor (GEM), a világ legnagyobb vállalkozáskutatása 1999 óta biztosít megbízható adatokat a felmérésben részt vevő gazdaságokra jellemző vállalkozói aktivitásról, a vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről. A kutatás során a felnőtt, 18-64 éves lakosság körében 2015 fő bevonásával zajlott reprezentatív kérdőíves felmérés, továbbá 36 szigorú feltételek alapján kiválasztott szakértő megkérdezésére került sor.
Változékony környezet, stabil atmoszféra
A vállalkozói atmoszféra lakossági értékelése a friss adatok szerint alapvetően stabilnak mondható. Az e kérdésben véleményt formáló magyarok többsége kívánatos karrierlehetőségként, magas státuszt biztosító karrierútként tekint a vállalkozói létre.
Az így vélekedők aránya gyakorlatilag megegyezik a globális GEM-, az EU-, illetve a kelet-közép-európai átlaggal. A pozitív megítélés az átlagnál erősebb a fiatalok és a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettségűek körében. Továbbra is minden második ember ismer valakit, aki az elmúlt két évben indított vállalkozást, és majdnem ennyien vannak (47,4%), akik szerint Magyarországon könnyű vállalkozást indítani.
Nem változott – továbbra is nagyon alacsony (36,8%) – azok aránya, akik úgy vélik, rendelkeznek a vállalkozás indításhoz szükséges tudással. Ezzel a magyarok vállalkozásindításra való felkészültsége saját megélésük alapján európai uniós összehasonlításban utolsó előtti helyre került. Az eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy a vállalkozói lét és a vállalkozásoktatásban való részvétel szoros összefüggést mutat, a már vállalkozással rendelkezők közel kétszer nagyobb eséllyel vettek részt vállalkozásoktatásban, mint a nem vállalkozók – az ok-okozat iránya azonban e kutatás alapján nem határozható meg. A vállalkozásoktatásban való részvétel a vállalkozói atmoszféra valamennyi jellemzőjének értékelésével pozitív összefüggést mutat: azok, akik részt vettek effajta oktatásban több vállalkozót ismernek, biztosabbak saját képességeikben és könnyebbnek látják egy vállalkozás elindítását. Az eredmények alapján a vállalkozásoktatás fejlesztése, kiterjesztése megfelelő eszköz lehet az átlagos készségszint uniós átlaghoz való közelítéséhez.
Az előző éves eredményekhez képest, feltehetően a pandémia, a háború és más makrogazdasági események hatására jelentősen (36,5%-ról 27,2%-ra) csökkent azok aránya, akik szerint a következő fél évben jó lehetőségek nyílnak vállalkozásalapításra.
Többen vannak azok is, akiket a kudarctól való félelem tart vissza a vállalkozásindítástól (az előző évi 38,2% helyett 43,5%). A kudarc mint visszatartó erő kevésbé erős a fiatalok, a férfiak és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében. A férfiak egyébként a vállalkozói atmoszféra valamennyi vizsgált eleme esetében a nőknél optimistábbnak mutatkoznak.
A csökkent lehetőségészlelés ellenére a magyarországi lakosság vállalkozási aktivitása a megelőző évhez képest nem változott lényegesen. A felnőtt lakosság 10,7 százaléka tervez a következő három évben vállalkozást indítani (az önfoglalkoztatást is beleértve), ami gyakorlatilag megegyezik a 2021-ben mért 10,4 százalékos aránnyal.
A korai szakaszban lévő, működő vállalkozások számát tekintve európai összehasonlításban a magyar érték inkább magasnak tekinthető, a 17 EU tagország közül a hatodik, a 21 európai GEM ország közül pedig a nyolcadik legmagasabb. A bejáratott vállalkozások hazai aránya az európai átlaggal (6,9%) azonos. Szintén az előző évihez hasonlóan alakul a vállalkozásból való kilépők aránya. A leggyakoribb, vállalkozás befejezését magyarázó indoknak a családi vagy személyes okok, a másik munka vagy üzleti lehetőség megjelenése, illetve a koronavírus járvány hatásai bizonyultak.
A BGE évek óta kiemelten foglalkozik a családi vállalkozások vizsgálatával. E fontos és speciális csoportról az idei GEM adatfelvétel egy plusz kérdésblokk segítségével szolgált többletinformációval. Az eredmények alapján a több tulajdonos által birtokolt vállalkozások többsége családi vállalkozás, ahol jellemzően a családtagok bevonódnak az irányításba. A családi cégekben kifejezetten jellemző, hogy a munkavállalók többsége a családtagok közül kerül ki, továbbá a nem családi vállalkozások és az egy személy által tulajdonolt vállalkozások esetében is 10 százalék feletti azon cégek aránya, akik családtagokat foglalkoztatnak.
Iskolázottabbak és tenni akarnak
A vállalkozási szempontból legaktívabb, 35 és 44, illetve 45 és 54 év közötti korosztályokon belül a férfiak vállalkozási aktivitása bizonyul magasabbnak, ugyanakkor mindkét nem esetében igaz, hogy a vállalkozók átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek a vállalkozással nem rendelkezőknél.
A korai szakaszban lévő vállalkozások esetében a vállalkozóvá válás minden másnál erősebb (66,9%) motivációjának bizonyult az, hogy „valami lényegeset vigyen véghez”. A bejáratott vállalkozások esetében, bár a megélhetés biztosítása felülkerekedett (71,8%), a tenni akarás szintén hangsúlyos (52,8%) motivációs elemként jelent meg. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a megélhetési motívum a korai szakaszban levő vállalkozónők esetében szignifikánsan magasabb a férfiaknál. Más szóval a nők gyakrabban indítanak vállalkozást megélhetési kényszer miatt. A magyar vállalkozások jellemzően nem, vagy alacsony technológiaigényű szektorokban tevékenykednek, innovációs aktivitásuk pedig – az előző évihez hasonlóan – alacsony.
A korai szakaszban lévő vállalkozások 78,8, a bejáratott vállalkozásoknak pedig 91,6 százaléka kizárólag bevett technológiákat, eljárásokat használ. A vállalkozók túlnyomó többsége továbbra is országos, vagy helyi piacon működik, mind a korai szakaszban levő, mind a bejáratott vállalkozásoknak csak ötöde aktív külpiacon is.
Kulcsszerepben a vállalkozásoktatás
A 2022-es szakértői értékelések alapján a vállalkozási ökoszisztéma állapotát mérő komplex mutató (NECI) értéke Magyarországra vonatkozóan 4,7-re nőtt az előző évi 4,5-ös értékről. Hazai viszonylatban a fizikai infrastruktúra, a kereskedelmi és szolgáltatói infrastruktúra, a kormányzati politika: adók és bürokrácia és a vállalkozások finanszírozása ökoszisztéma elemek értékelése haladja meg a kielégítő szintnek tekinthető 5-ös értéket. A tavalyi évhez hasonlóan a leggyengébb értékelést a vállalkozásoktatás a közoktatásban kapta. A tavalyi évben 3,5-re értékelt könnyű belépés: szabad, nyitott, növekedő piacok elnevezésű elem megítélése 4,5-re javult 2022-ben.
Globális viszonylatban Magyarország NECI értéke közepesnek tekinthető, egy tized ponttal marad el a GEM átlagtól. Magyarország vállalkozási ökoszisztémája ugyan elmarad a régióban legmagasabbra értékelt Litvániától és Lettországtól, de a régió országainak többségénél magasabb értékelést kapott. A globális és a régiós szintet is meghaladja a vállalkozások számára elérhető finanszírozási források mennyisége és hozzáférhetősége, illetve az adókra és bürokráciára vonatkozó kormányzati politika értékelése. Elmaradás a közoktatásban zajló vállalkozásoktatás és a piacokra való könynyű belépés, a piacok növekedése tekintetében érzékelhető, globális és régiós szinten egyaránt.
A leggyengébbre értékelt keretfeltétel a felmérésben részt vevő országok között globálisan (3,4) és kelet-közép-európai szinten (3,1) egyaránt a vállalkozásoktatás a közoktatásban. Magyarország 2,2-es értékelése ugyanakkor a globális és régiós átlagtól egyaránt jelentősen elmarad. A gazdasági felsőoktatás vállalkozásindításra való felkészítésének értékelése 2022-ben pedig megközelíti a kielégítő szintet, és a magyar érték a nemzetközi átlag körül mozog. A vállalkozásoktatás minősége áttételes hatásai miatt kiemelt fontosságú. Ezt mutatja a vállalkozásoktatás értékelése és a vállalkozói aktivitás között
kimutatható kapcsolat. A korai szakaszban lévő vállalkozási aktivitás érték és a vállalkozásoktatás szintje között mindkét képzési szint esetében lineáris kapcsolat tárható fel.
A vállalkozásoktatás magas színvonala magasabb, míg alacsonyabb színvonala rendszerint alacsonyabb TEA értékkel jár együtt.
A kutatás teljes anyaga elolvasható a kattintást követően: https://gaue.hu/wp-content/uploads/2023/06/vallalkozova_valas_GEM.pdf
