Magyarországnak az lenne az elemi érdeke, hogy a legvagyonosabbak ne Svájcban, vagy Szingapúrban, hanem itthon tervezhessék a vagyonmegőrzést, a generációváltást. Csakhogy az elmúlt időszakban nemhogy évtizedekre, még hónapokra sem maradt kiszámítható a szabályozás. Talán most kialakult egy értelmes jogi környezet, de a magyar milliárdosoknak el is kell hinniük, hogy végre stabilitás lesz.
A kelet-közép-európai társadalmak egyik legnagyobb versenyhátránya az elmúlt bő évszázadban alighanem az volt, hogy itt teljességgel elképzelhetetlen volt a hosszú távú vagyonosság. Egy igazán gazdag francia család 8-9 generáció óta kiszámíthatóan gazdag, hátrahagyja az utódokra a vagyonát, a cégeit, az ingatlanjait, a műgyűjteményét, és van kialakult kultúrája az ebben segítő, nem a rövid távú kaszálásban, hanem a hosszabb távú kapcsolatban érdekelt jogi, pénzügyi, tanácsadói világnak.
Itthon erre a múltban esély sem volt. Volt itt királyság, majd tanácsköztársaság, fehér terror, világháborúk, kommunizmus (államosítással, padláskisöpréssel), legújabb kori vadkapitalizmus, privatizáció, NER – vagyis minden, csak stabil tulajdonviszonyok, nyugodt generációváltás nem. Pedig a kiszámíthatóság tényleg nagy érték lenne, ha nem alakul ki, akkor az komoly versenyhátrány marad. A GaUE (Grémium az Utódlásért Egyesület) rendezvényén jártunk, és mint azt Kállay András elnök elmondta, éppen az a fő cél, hogy ennek a feladatnak (családi vagyontervezés, generációváltás) a legjobb szakemberei gyűljenek össze.
A bizalmi vagyonkezelő szakma
Pár mondattal mutassuk be, hogy mi is az a bizalmi vagyonkezelés! Az angolszász eredetű kifejezés (trust) lényege, hogy a vagyonos ember, a vagyonrendelő hosszú távra kialakíthassa azt, hogy mit szeretne tenni a felhalmozott értékeivel, bizonyos vagyonelemeket elkülöníthessen, gondoskodjon a vagyon utódlásának időzítéséről és módjáról.
A bizalmi vagyonkezelés Magyarországon nemcsak a leggazdagabbaknál, de már az „elég gazdagoknál” is jól alkalmazható. A vagyon átadója részben cégek irányítását, tulajdonlását várja el a struktúrától, részben passzív vagyonokat működtet. A bizalmi vagyonkezelők alapvetően jogász szakemberei tipikusan nem folynak bele a cégek operatív irányításába, inkább adózási, osztalékfizetési és hasonló ügyeket menedzselnek.
Elvileg bárki lehet bizalmi vagyonkezelő, ám több mint egy vagyon kezelése már üzletszerű vagyonkezelési tevékenységnek minősül, és ahhoz a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges.
Hatalmas vagyonok mozoghattak adómentesen
Illés István, az Apelso Trust Bizalmi Vagyonkezelő partnere előadásában összefoglalta azt a rendkívül hektikus időszakot, amelynek során elég sok szabályozói változás történt. Erről a szektorról, vagyis a bizalmi vagyonkezelésről sokat írtunk mostanában a Telexen. Ezt a viszonylag új intézményt elsősorban az adóvonatkozásai miatt használták eddig Magyarországon a vagyonosabbak. De ezen túl is van még két fontos jellemvonása:
- segíti a gördülékeny generációváltást (örökbe adást);
- és meghonosítja itthon is az aktív vagyonkezelést (wealth management).
Mindenesetre kezdjük mi is az adóvonatkozásokkal! A 2014-es kezdetektől, amikor a magyar jogrendbe is bekerültek a bizalmi vagyonkezelők (bvk), egészen 2023 szeptemberéig egy, szerencsésnek semmiképpen sem mondható jogalkalmazási gyakorlat miatt a bvk-k arcpirítónak mondható adóelőnyt jelentettek. Ha valaki évek hosszú munkájával egy 1 milliárdot érő céget felfejlesztett 5 milliárdosra, majd eladta, a felértékelődés után adót fizetett, hiszen ez a felértékelődés számára jövedelmet jelentett.
Aki azonban a cégét magánalapítványba, vagy bizalmi vagyonkezelőbe tette, az egy joghézagnak, vagy szabályozási bizonytalanságnak tulajdoníthatóan, adómentesen tehette mindezt.
Gyakorlatilag ingyen felértékelhette a cégét, amikor bizalmi vagyonkezelésbe adta, ez volt az úgynevezett vagyonrendelés aktusa. Ez leegyszerűsítve így nézett ki egy cégtulajdonos életében:
- hétfőn létrehozott egy bizalmi vagyonkezelőt;
- kedden betette magas értéken a cégét a bvk-ba;
- szerdán eladta a cégét a bvk-ból egy külső vevőnek;
- csütörtökön adómentesen kivette a pénzét a bvk-ból.
Megfogta volna, de ezzel még felpörgette a kormány
2023 szeptemberében ezen csavart egyet a kormány. Emlékezhetünk, üresen kongott az államkassza, így a jogalkotó kitalálta, hogy eltörli a felértékelés adómentességét. Azt mondta, hogy a vagyonrendelés aktusa olyan, mint az értékesítés, aki beviszi a társaságát egy bvk-ba, annak adóznia kell a felértékelődés után.
Időben egy kis ajtó azért még nyitva volt, így eszelős roham indult a piacon. Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adópartnere szerint a jogalkotó nagyon felpörgette ezt az üzletágat,
az első 9 év nyugalma alatt a piacon összesen 400-450 ilyen vagyonkezelőt hoztak létre, majd idén 1000 új alakult, vagyis márciustól szeptemberig megtriplázódott a vagyonok száma.
A bvk-s szakmának – bár ez vélhetően kevesebbeket érdekel – ez a rohammunka kevesebb alvást és a nyári szabadságok lemondását jelentette. Az ügyfelek pedig úgy viselkedtek, mint amikor valaki attól fél, hogy kimarad valamiből, lát egy nagy sort, gyorsan beáll, aztán megkérdezi az előtte állót, hogy mit is árulnak, miért állunk sorba.
Azt lehet hallani, hogy a teljes bezárás egyébként nem volt minden kormánytag ínyére, így ebből nagy balhé, állítólag még némi kiabálás is lett.
Mindenesetre a frissen bevezetett szabályok szerint már a felértékelés (vagyis a vagyonrendelés) során adót kellett volna fizetni, úgy tűnt, hogy lefőtt a kávé, vége a bvk-nak, így senki nem fogja használni őket. Szeptember után nem is sokan hoztak létre ilyen struktúrát.
Ha kivársz, mégsem kell adóznod!
November elején azonban a kormány tekert még egyet a szabályozáson. Legalábbis, ha a már publikus tervezetet a többi adószabállyal együtt elfogadja majd a parlament. Januártól jöhet egy új rendszer, e szerint a vagyonrendelés továbbra is értékesítésnek felel meg, adóköteles, viszont van egy „de” (és ez egy nagyon fontos „de”).
Ha a bvk-s 5 évig megtartja a vagyonelemet, akkor 5 év múlva már teljesen adómentesen értékesíthet.
Ez lényegében ugyanaz a logika a társasági részesedésekre, mint amit Magyarország a pénzügyi eszközöknél a tbsz-szel (tartós befektetési számlával) alkalmaz. Aki idehelyezi az értékpapírjait, 5 év után adómentesen értékesíthet.
Annyiban még kedvezőbb is a szabály, hogy amennyiben az ügyfél a tbsz-t feltöri, akkor minden értékpapírja után adóköteles lesz a pénzügyi jövedelem, míg a bvk-nál csak az arányos vagyonértékre kell adót fizetni. A gazdagabbaknak így voltaképpen már teljes lehet az adótervezési palettájuk: mindenki adómentesen értékesítheti 5 év után a
- a lakóingatlant;
- a pénzügyi eszközöket, ha azok tbsz-re kerültek;
- és a társasági részesedéseket bvk-ban.
Tiszta szabályok kellenek
Tapasztalatunk szerint ezt a szabályt valóban minden szakmabeli üdvözli, ez ugyanis nem visszaélésszerű, a hosszabb tervezést is ösztönzi, de versenyképes vagyontervezést és örökbe adást tesz lehetővé. Hiszen az adón kívül ez, vagyis a versenyképes generációváltás is egy nagyon fontos terület. A bizalmi vagyonkezelésnek ugyanis valaha éppen ez volt az értelme.
A bvk (trustok) története a középkorban indult, amikor a keresztes hadjáratokra induló vitézek vagyonát őrizték meg így a hátrahagyott családtagoknak. VIII. Henrik brit király aztán továbbfejlesztette ennek egy brit változatát, a „use”-rendszert – meséli Illés István. Akkoriban messze a legnagyobb adót az örökösödési adó jelentette, az ilyen struktúrákban viszont az öröklést el lehetett kerülni, hiszen még a családfők életében megtörténhetett a vagyon átruházása.
Tabányi Mónika, a Concorde Private Banking üzletágvezetője szerint az ügyfelek ma még elsősorban valóban adótervezés miatt használják a bvk-t, és nem is mindig azok az ügyfelek jelentkeznek, akiknek ez a legjobban passzolt. Szerinte is felvethető, hogy amennyiben a jogszabály ennyire dinamikusan változik, akkor alkalmas-e arra, hogy a családok generációkon átívelő vagyontervezését segítse. Ugyanakkor a szakember szerint ez mindenképpen egy olyan érzékeny terület, ahol érdemes olyanokkal dolgozni, akiknek ebben nagy tapasztalatuk van. Sokan mondják, hogy értenek hozzá, ráadásul egy üzletember maximálisan megbízhat a könyvelőjében, vagy a vállalati jogászában, de ez egy különleges terület.
Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szeniorügyvédje szerint sem szerencsés a sűrű jogszabályváltozás, de
az fontos, hogy itthon maradjanak, hazajöjjenek a vagyonok, ne Szingapúrba menjenek.
A szakember azt sem tartja kizártnak, hogy a korábbi joghézagos időszakot, amikor nem volt elég kiforrott az adózási gyakorlat, akár perek is követhetik.
