Óriási tévhit, hogy a közjegyző feladata az örökölt vagyontárgyak felkutatása, valójában az öröklendő vagyon listájának elkészítése az örökösök feladata és nem is a közjegyző felé kell benyújtani, hanem a helyi önkormányzat felé – hívta fel a figyelmet a Pénzcentrum kérdésére egy digitális örökségtervezéssel foglalkozó cég alapítója. Horváth József szerint ezért is kiemelten fontos, hogy még életünkben elkezdjük precízen vezetni, pontosan milyen vagyonunk és kötelezettségeink vannak. Kifejtette, saját felmérésük szerint az emberek mindössze 25 százaléka rendelkezik valamilyen örökségi tervvel, közjegyzői letétbe viszont lényegesen kevesebb végrendelet kerül. Cikkünkben bemutatjuk azt is, hogy milyen könnyű elrontani egy otthon írt végrendeletet, ami miatt a dokumentum egy része vagy akár egésze érvénytelen lesz, azaz nem fog teljesülni az örökhagyó végakarata.
Mint korábban beszámoltunk róla, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy milyen értékű vagyonelemeket, tartozásokat örökölt tavaly a magyar állam olyan állampolgárok után, akik törvényes örökös nélkül hunytak el, vagy az arra jogosultak mind visszautasították az öröklést.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a Pénzcentrum kérdésére korábban elmondta, hogy öröklés esetén nemcsak az elhunyt vagyonát, hanem a tartozásait is megörökli az örökös – függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy a magyar államról van szó.
Fontos azonban, hogy az örökös – így az állam is – legfeljebb az örökség értékéig felel a fennmaradó adósságokért.
A tartozások kifizetésének sorrendje nem tetszőleges, hanem szigorú szabályok szerint történik: az adósságokat meghatározott csoportokba sorolják, és mindig az előrébb álló csoport követeléseit kell elsőként rendezni. Csak akkor kerülhet sor az alacsonyabb prioritású tartozások kifizetésére, ha az örökség értéke ezt is lehetővé teszi. Például a temetési költségek megelőzik a pénzintézeti hitelek kiegyenlítését.
Máshol még állami szerv is keresi az örökösöket
Több ország pénzintézete adatokat szolgáltat a “beragadt” vagyonokról, Magyarországon ilyen jellegű riport nem áll rendelkezésünkre bankoktól. Külföldi adatok azonban vannak, a francia állam évente nagyjából 40-50 millió eurónyi vagyont örököl ezen a módon, de a pontos összeg évről évre változhat. Érdekesség, hogy Franciaországban létezik egy speciális szakma, a „généalogiste successoral” (örökösödési genealógus), akik eltűnt örökösök felkutatásával foglalkoznak. Ezek a szakemberek az állam vagy a közjegyzők megbízásából kutatják fel a potenciális örökösöket, így csökkentve az államra szálló vagyonok mennyiségét. Több közép-kelet európai országban, amennyiben örökös nélkül hal meg valaki, a vagyona nem az államra száll, hanem arra az önkormányzatra, ahol utolsó lakhelye volt – magyarázta kérdésünkre Horváth József, a B120 LifeTresor nevű, digitális örökségtervezéssel foglalkozó cég alapítója. Mint kifejtette, Magyarországon eléggé jellemző, hogy az emberek végrendelet, vagy örökségterv nélkül halnak meg – így pedig az állami öröklés esélye is megnő.
A Mediánnal végzett közös felmérésünk szerint a válaszadóknak mindössze 25%-a rendelkezik valamilyen örökségi tervvel, de ebbe beletartozik az is, hogy szóban elmondja az információt. Végrendeletet a becslések szerint az emberek kb. 10%-a készít, ennek egy része azonban olyan, ami nem kerül közjegyzői letétbe, azaz magánvégrendelet, amelyek jelentős része formailag érvénytelen – magyarázta a szakember, aki arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban a Covid alatt megnőtt a végrendelkezők száma, a lakosság 42 %-ra, de utána visszaesett a korábbi, 39%-os szintre.
A pénz és a halál még mindig tabu
Arra a kérdésünkre, hogy szerinte mennyire nyitott a magyar társadalom a végrendelkezésre, örökségtervezésre, Horváth József arról beszélt, úgy látják: a pénz és a halál még mindig tabutémának számít Magyarországon. Ugyanakkor szűk körben szinte mindenki foglalkozik vele. Ez az attitűd visszaköszön a social platformokon: kibeszéljük a negatív élményeinket – akár családtaggal vagy hatósági oldalról hagyatéki eljárással kapcsolatos, és aki átesik negatív tapasztalaton, az hangot is ad: ő bizony időben rendelkezik mindenről, hogy szerettei ne menjenek át azon, amin neki kellett. Ennek kapcsán Horváth József aláhúzta: tévhit, hogy a közjegyző feladata az örökölt vagyontárgyak felkutatása.
Ez annyira nincs így, hogy az öröklendő vagyon listájának elkészítése az örökösök feladata és nem is a közjegyző felé kell benyújtani, hanem a helyi önkormányzat felé. Ilyenkor jöhet jól, ha az elhunyt digitálisan vezette a vagyonát.
Amennyiben valaki végrendelkezni szeretne, neki is az az első feladata, hogy összeírja, miről kíván végrendelkezni. Azt azonban jó tudni, hogy a vagyon változásakor újra és újra át kell írni a végrendeletet, ami költség – mondta a cégvezető, ellenben az online, applikáción vezetett vagyonlistákat bármikor, ingyen meg lehet változtatni. Így végrendelkezzünk a kriptóról, közösségi profilokról
Az elmúlt években egyre tudatosabbá váltak az emberek a jogi kérdések kezelésében – ezt tapasztalja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) is. Nőtt a közjegyzőkbe vetett bizalom, amit jól mutat, hogy például kétszer annyian készíttetnek végrendeletet szakemberrel, mint tíz éve. A hagyományos, kézzelfogható vagyon mellett egyre nagyobb figyelem irányul a digitális javakra is, amelyekre szintén célszerű gondolni végrendelkezéskor.
A digitális vagyon – például kriptopénz vagy közösségi médiafiók – kezelése komoly kihívást jelent. A kriptopénzeket ugyanis nem tartja nyilván egyetlen központi szervezet sem, így halál esetén csak akkor férhetnek hozzá az örökösök, ha tudnak ezek létezéséről, illetve rendelkezésükre állnak a szükséges kódok. A MOKK szerint ezért érdemes kimutatást vezetni ezekről az eszközökről, és erre utalni a végrendeletben. A belépési adatokat célszerű zárt borítékban, közjegyzői vagy ügyvédi letétbe helyezni, és úgy rendelkezni, hogy azokat csak a hagyatékátadó végzés birtokában adhassák ki az örökösnek.
A közösségimédia-profilok öröklésének szabályozása cégenként eltér. A Meta például lehetővé teszi, hogy még életünkben kijelöljünk egy „hagyatéki kapcsolattartót”, aki halálunk után bizonyos módon kezelheti a Facebook-fiókunkat – frissítheti a profilképet, megemlékező üzenetet helyezhet el –, de teljes hozzáférést nem kap, így nem olvashat például személyes üzeneteket. Ezzel szemben a Google rendszere az „inaktív fiók kezelőn” keresztül működik: itt előre meghatározhatjuk, hogy bizonyos idő után – ha nem jelentkezünk be – ki kapjon hozzáférést az adatokhoz, például levelekhez vagy a Google Drive-on tárolt fájlokhoz.
A MOKK szerint a digitális örökség kezelése egyre fontosabb kérdéssé válik, ezért ajánlott már életünk során tudatosan dönteni ezek sorsáról – ezzel nemcsak jogi, hanem érzelmi értelemben is segíthetjük a hozzátartozóinkat.
Horváth József arról is beszélt, hogy a magyarokat nem is igazán érdekli, pontosan ki örököl utánuk.
Felmérésünkből az derült ki, hogy az embereket elsősorban nem az foglalkoztatja, hogy ki örököl, kevesen akarják a törvényes öröklési rendet megváltoztatni. Sokkal jobban érdekli őket, hogy az összegyűjtött vagyonuk tényleg eljut-e az örökösökhöz – ismertette.
Ez az oka az elhúzódó hagyatéki eljárásoknak
A szakember kifejtette: a különböző social media platformokon is látni, mennyi félreértés, évekig elhúzódó hagyatéki eljárásnak az alapja, hogy egyszerűen nem tudják az örökösök, miről indulhat meg a hagyatéki eljárás, milyen szerteágazó vagyonnal rendelkezett szerettük.
A vagyonhoz pedig ne csak ingatlant, bankszámlát és autót gondoljunk: ez a kategória nagyon tág, hiszen amíg egy örökösnek nem biztos, hogy érték egy régi komód, addig a marketplacen több tízezer forintért árulják őket. Régiségkereskedőknél sok történet van arról, mennyiféleképpen értékelhetik alul vagy túl az örökösök annak a tárgynak az értékét, amit hagyatékul kapnak. Jó esetben nem lomtalanításon kidobják, hanem 1 évvel a hagyatéki tárgyalás után rájönnek, hogy az az antik könyv bizony ritkaság, 300 ezer forintot is adnak érte a gyűjtők. És ilyenkor indulnak el a póthagyatéki eljárások, amelyek lelkileg sem könnyűek, de még időt és pénzt is felemésztene – magyarázta Horváth József, aki szerint épp az ilyen esetek miatt céljuk, hogy az alkalmazásuk biztonságos, átlátható és felhasználóbarát módon kezelje a felhasználók hagyatékát, mind az élet folyamán, mind annak lezárultával.
Az öröklés során az örökösnek magának kell összeállítania a vagyonlistát, benyújtania az önkormányzathoz, és részleteiben dokumentálnia a hagyatékot. Ez az a pont, ahol segíteni tud szolgáltatásunk, hiszen az örökösök listát kaphatnak arról, hogy milyen értékeink vannak – tette hozzá.
Érdemes folyamatosan nyilvántartani?
Az azonban megint más kérdés, mennyire könnyű, nehéz erről a témáról beszélni. Egyáltalán beszámolunk-e folyamatosan az új értékeinkről családtagjainknak, ha eljön az idő, tudják-e mit adjanak át hagyatéki listaként – emelte ki a szakember, aki szerint ilyen esetekben már érdemes a digitális technológiához nyúlni, és már életünkben is aktívan vezetni a vagyonunkat, legyen ez egy újonnan vásárolt régi legó gyűjtemény, kortárs festmény, vagy garázs, melyet bérbe adunk.
Egy digitális örökségtervnek három eleme van:
- a vagyontérkép a vagyonelemekhez tartozó fontos információkkal;
- azon személyek elérhetőségei, akik az örökösnek segíteni tudnak a örökölt vagyonnal kapcsolatban,
- és a nem vagyoni kívánságok (ki vigyázzon a kutyámra, milyen ruhában temessenek el, stb).
A cégvezető arról is beszélt, alkalmazásukban a leírásunk mellé akár fotót is feltölthetünk, vagy akár bérleti szerződés dokumentumát, szerződést pénz kölcsönadásáról, hiszen gondoljunk bele hány olyan eset lehet, amikor valakinek kölcsönadunk pénzt, de a családunk nem tud erről, így halálunk után nem is tud intézkedni a pénz behajtásáról.
Jelentősen lerövidíti a hagyatéki eljárások menetét, hogy végleges és pontos vagyonlistát tudunk átadni és elkerülhetőek a póthagyatéki eljárások, mert az örökösök utólag tudták meg, hogy van még kriptoszámlája, befektetése, értékes kerámiája szerettüknek. Ez időben és költségben is jelentős tétel, sokkal olcsóbb az applikáció előfizetési díja, azaz nem csak egy nagy feladattól mentesíthetők az örökösök, hanem egy jelentős költségtől is – fogalmazott a B120 LifeTresor alapítója. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy az örökségtervet nem csak az idősebb korosztálynak ajánlott elkészíteni, sőt.
Az örökségtervezésnek éppen ez egy fontos üzenete: soha nem tudhatod, mikor lesz aktuális a kívánságlistád. Úgy látjuk saját kutatásainkból, hogy a családalapítás egy fontos fordulópont mindenkinél: nem egyedül értékeink, prioritásaink változnak, de pénzügyeink kezelése is más szokásokat mutat. Már az X-generációban is sokan vannak, akiknek a digitális eszközök használata természetes, az Y-generáció pedig talán még aktívabb felhasználónk lesz, hiszen készség szinten használják a digitális eszközöket, a mindennapjaik része, természetes számukra az online világ és hozadékai: a virtuális világban megmutatni örömüket, bánatukat és akár megemlékezéseiket- fogalmazott Horváth József.
Otthon is lehet végrendeletet írni, de sok a buktató
Bár érvényes végrendeletet akár otthon, saját kézzel is lehet írni, a közjegyzők szerint sok a buktató. A dokumentumnak szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, és ha ezek nem teljesülnek, a végakarat érvénytelen lehet. Ezért célszerű szakember, például közjegyző segítségét igénybe venni, aki nemcsak biztosítja a végrendelet formai helyességét, hanem annak tényét bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába is – így garantált, hogy a hagyatéki eljárás során az eljáró közjegyző tudomást szerez róla.
A szabályoktól való legkisebb eltérés is azt okozhatja, hogy a végrendelet egy része vagy akár egésze érvénytelen lesz, és így a szóban forgó örökséget az örökhagyó akarata ellenére a törvényes öröklési rend szerint osztják el.
Aki mégis saját maga készíti el a végrendeletét, számos részletre kell figyelnie:
- Tanúk nélkül csak akkor érvényes a dokumentum, ha az örökhagyó teljes egészében saját kezűleg írja és aláírja azt. Amennyiben géppel írt vagy mással íratott végrendeletről van szó, két tanú jelenléte szükséges, akik igazolják az aláírást, és nevüket, lakcímüket is olvashatóan fel kell tüntetni a dokumentumban. A tanúk személye is fontos: ha a végrendeletben bármilyen juttatásban részesülnek, ez csak bizonyos feltételek mellett lesz érvényes.
- Többoldalas végrendelet esetén minden oldalt alá kell írni, számozni kell azokat, és fel kell tüntetni a készítés dátumát is. A végrendeletnek világosan tartalmaznia kell az örökhagyó halála utáni vagyoni rendelkezéseit, és hitelt érdemlően tőle kell származnia. Mivel a vagyoni helyzet idővel változhat, fontos a végrendelet időszakos frissítése, a korábbi változatokat pedig meg kell semmisíteni, hogy elkerülhetők legyenek a későbbi ellentmondások.
A leggyakoribb hibák közé tartozik a formai hiányosság, például az aláírás vagy az oldalszámozás elmaradása, de sok esetben a tartalom sem elég pontos. Problémát okozhat, ha nem egyértelmű, ki az örökös – például csak keresztnevet írnak –, vagy ha egy tanú olyan örökrész hitelesítésében vesz részt, amely neki magának jutna. Ilyen hibák könnyen érvénytelenné tehetik a végrendeletet.
Mind a vagyontárgyak, mind az örökösök esetén is érdemes a minél pontosabb megjelölésre törekedni – azonban túlzásokba sem kell esni. A lényeg, hogy egyértelmű legyen, az örökhagyó kinek és mit szán. Ha valakinek például csak egy gyermeke és egyetlen ingatlana van, elegendő lehet egy egyszerű megfogalmazás is, például: „a lakásomat az egyetlen gyermekemre hagyom.” Amennyiben azonban több örökös és több ingatlan vagy jármű van, már érdemes részletesebben meghatározni a vagyontárgyakat és azok örököseit. Például: „a szentendrei házamat és a kék autómat Réka lányomra, a balatonfüredi nyaralómat és a motoromat Zsolt fiamra hagyom.”
A pontos megnevezések – mint az ingatlan címe vagy a jármű típusa és márkája – segíthetnek az egyértelmű azonosításban, de ezek nem kötelezőek, ha a szöveg alapján kétséget kizáróan beazonosítható a vagyontárgy. Ingóságok – például ékszerek, műtárgyak, bútorok – esetén különösen fontos lehet részletesen rögzíteni, hogy az örökhagyó kinek mit kíván juttatni, főleg ha nem egyetlen örökösre hagyja az egész hagyatékot. De túlzásba sem kell esni: értékpapírok esetén például, ha pontos sorszámot ír a végrendelkező, és közben ezeket eladja, majd újakat vásárol, a végrendeletben olyan értékpapírok fognak szerepelni, amelyek már nincsenek meg – az újak pedig nem lesznek benne a dokumentumban. Ilyenkor érdemes csak úgy megnevezni őket, hogy „értékpapírjaimat”.
Új forma a gyászfeldolgozásban: digitális emlék
De pontosan mi is ez? Olvassa tovább a cikket!
