Az egész EU-ra kiterjedő háztartási vagyonfelmérés friss adatai alapján a magyarok nettó átlagvagyona a sor végén kullog. Az adatok rávilágítanak arra, hogy a legfelső 10%-ba tartozók átlagvagyona családonként megközelítette a 190 millió forintot itthon, míg a legszegényebbek átlagvagyona 2 millió forint alatt volt. Hasonló vagyoni koncentráció figyelhető meg más európai országokban is, itt viszont érdekes, hogy az életkor előrehaladtával a háztartások átlagvagyona is emelkedik, nem úgy a magyaroknál. Ha ingatlanról vagy kötvényről van viszont szó, ott vagyunk a top 5-ben.
2021-BEN A MAGYAROK NETTÓ ÁTLAGVAGYONA 105 EZER EURÓT TETT KI, EZZEL PEDIG A SOR VÉGÉN KULLOGUNK, NÁLUNK CSAK A LETTEK ÉS A LITVÁNOK VÉGEZTEK ROSSZABB HELYEN AZ UNIÓS TAGORSZÁGOK KÖZÖTT.
Jó hír viszont, hogy 2017-hez képest javulást látni, de az összesített rangsor esetében ez nem sokat segített a pozíciójavításban.
Nem meglepő módon EU-szerte igaz, hogy a magasabb jövedelmi osztályban lévők átlagvagyona a legmagasabb.
MAGYARORSZÁGON A LEGGAZDAGABB 10% NETTÓ ÁTLAGVAGYONA KÖZEL 490 EZER EURÓT TETT KI 2021-BEN, AMI MINTEGY 188 MILLIÓ FORINTNAK FELEL MEG, MINDEKÖZBEN A LEGSZEGÉNYEBB 20% ESETÉBEN EZ KEVESEBB, MINT 2 MILLIÓ FORINT.
Korcsoportok szerinti bontásban is érdekesek a vagyoni adatok, a legtöbb EU-s országban az 55-64 év közöttiek rendelkeznek a legmagasabb átlagvagyonnal. Magyarországon ez a 45-54 év közöttiekre igaz.
A felmérés betekintést enged abba is, milyen reáleszközökkel rendelkeznek az uniós háztartások. Érdekes például, hogy
A LAKÓINGATLANOK TULAJDONLÁSA ESETÉN MAGYARORSZÁG OTT VAN A TOP 3-BAN,
nálunk csak a szlovákok és a litvánok esetében magasabb a lakással/házzal rendelkezők aránya az EU-ban, miközben a németeknél a legalacsonyabb ez az arány.
Ha már reáleszközök, magas az EU-n belül azon háztartások aránya is, amelyek autóval rendelkeznek, Magyarország ebben a sorrendben már csak a legvégén kullog 61%-kal. A legtöbben Ciprusban, majd Máltán rendelkeznek gépjárművel.
A pénzügyi eszközök oldaláról is megvizsgálták a háztartások vagyonát, és amivel szinte minden EU-s háztartás rendelkezik, az a bankbetét (ezek között vannak a látra szóló és lekötött betétek is). Több olyan nyugati ország is van a listán, ahol a háztartások mindegyikének van bankbetétje.
A befektetési jegyek kapcsán a magyar háztartások jócskán elmaradnak az eurózóna közel 13%-os átlagától. Itthon a háztartások csupán 3,5%-a rendelkezik befektetési alappal, miközben nyugaton ez sok esetben 20% felett van.
Legalább a kötvények terén ott vagyunk a top 5-ben, a magyar háztartások 9%-a rendelkezik valamilyen kötvénybefektetéssel, ami ez esetben a lakossági állampapírokat jelenti java részben. Nálunk csak az ír, olasz és máltai háztartások rendelkeznek nagyobb arányban kötvénnyel. Tegyük hozzá, hogy ezen országok mindegyikében ugyancsak jelentős piaca van a lakossági állampapíroknak.
A tőzsdei részvények birtoklása terén nem remekelünk, a magyar háztartások alig 2%-ának van részvénye, holott az eurózóna átlag 11%.
Nem olyan rossz azonban a helyzet a nyugdíjmegtakarítással és/vagy életbiztosítással rendelkező magyar háztartásokat tekintve, ezen a téren nagyjából a középmezőnyben vagyunk 17%-kal, igaz, az eurózóna átlagától így is jócskán lemaradva.
Az országonkénti rangsorokért, további adatokért kattintson ide: https://www.portfolio.hu/befektetes/20230916/kiderult-mennyi-penze-van-a-magyaroknak-itt-a-friss-rangsor-640037
