A Magyar Közlöny 2023/79. számából kiderült, hogy a 2017 -ben kivezetett kamatjövedelmeket terhelő szocho -akkor még EHO- 6 év után újra visszakerül a kormányrendeletben meghatározott megtakarításokkal rendelkező magyar magánszemély adózók életébe. A szabályozásra tekintettel a jövőben a megtakarításokból származó kamatjövedelem után már nemcsak a 15%-os személyi jövedelemadó, hanem már a 13%-os szocho is terhelni fogja a magánszemélyek várható jövedelmét. Erre tekintettel a kamatjövedelemből származó bevétel esetében jelentős 28%-os közteherrel kell számolnunk.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi lesz a kezelt vagyonból történő kifizetés sorsa, és mennyivel fognak kedvezőtlenebb helyzetbe kerülni az új szabályozás alapján az érintettek?
A jelenlegi módosítás a kezelt vagyonokat nem érintette hátrányosan, sőt az egyik lehető legjobb döntés volt a bizalmi vagyonkezelési struktúra választása.
Gyorstalpaló a tisztánlátás kedvéért: hozamkifizetés vs. vagyonkiadás
A kezelt vagyonból történő kedvezményezetti kifizetés vagy hozamkifizetés vagy vagyonkiadás útján lehetséges. A tisztánlátás kedvéért a fogalmakat érdemes körbejárnunk. Vagyonkiadásnak minősül, minden olyan kedvezményezetti kifizetés, mely során olyan vagyonelemet ad ki a vagyonkezelő, melyet a vagyonrendelő vagyonrendelés útján tett bizalmi vagyonkezelésbe, és az induló tőkét gyarapítja. Példának okáért ez lehet egy kft. üzletrésze, egy nagy értékű karóra, vagy meghatározott pénzösszeg is.
A vagyonkiadás adózás szempontjából a legkedvezőbb opció, hiszen -főszabály szerint- már leadózott vagyonelem került kezdetekkor a kezelt vagyonba, így a későbbiekben adófizetési kötelezettség nem merül fel.
Az előbbi fogalommal kapcsolódik össze szorosan a gyakorlatban a hozamkifizetés fogalma. Hozamnak tekintünk, minden olyan értéknövekményt – például értékpapírba fektetett pénzösszeg, mely nyereséget hoz-, ami a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközöket gyarapítja a vagyonrendelést követően. Amíg a kezelt vagyon rendelkezik hozammal a Vagyonkezelőnek a hozam terhére kell teljesítenie a kifizetést. Ez adózás tekintetében leképezi a gazdasági társaságok által a tulajdonosi körüknek megítélt osztalékok kifizetését.
Ennek az alapját a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezései adják. A szabályozás szerint, ha egy magánszemély, mint kedvezményezett hozamkifizetés útján gyarapítja a személyes vagyonát, azt osztalékbevételnek tekinti a törvény, és eszerint kell azt leadóznia.
Megoldási javaslat: vissza a startvonalhoz
Ez mit is jelent a gyakorlatban, és a mostani kormányrendelet tükrében? Lássuk: https://apelsotrust.com/2023/06/02/nehany-gondolat-a-kamatjovedelmekrol-es-a-szocho-fizetesi-kotelezettsegrol-2/
