Nemzetgazdaságilag fontos kérdés, hogy a magyarországi családi vállalkozások, amelyek a foglalkoztatottság közel felét adják, és a nemzeti össztermékhez való hozzájárulásuk tekintetében is meghatározók, miképpen tudják hazai és nemzetközi piacokon egyaránt növelni a versenyképességüket. Egyre több platformon olvasható: annak érdekében, hogy a versenyképességük javuljon, a hazai kis és közepes méretű családi vállalatoknak professzionalizálódniuk kell. De mit is jelent ez?
Mielőtt elmerülnénk a részletekben, érdemes néhány definíciós problémát felvetni. Családi vállalkozások vagy vállalatok alatt alapvetően olyan szervezeteket értünk, ahol a tulajdon vagy a vállalatirányítás egy család kezében összpontosul, aktívan részt vesznek a cég életében (pl. a felső vezetésben), és potenciálisan szeretnék a tulajdont a következő generáció számára átörökíteni. Nem mellékes természetesen az sem, hogy ezek a vállalatok családiként tekintsenek magukra, így erősítve ezt a fajta identitást.
A családi tulajdonban lévő és aktív családi részvétellel irányított vállalatok számára sokkal fontosabb a kapcsolatépítés, a networking, a beszállítókkal, partnerekkel és vevőkkel kialakított jó együttműködés, mint az operatív hatékonyság. Az adatok azt mutatják, hogy ezen vállalatok „rugalmasabbak”, tehát a vezetők és a munkavállalók is rendelkeznek olyan képességekkel, hogy változtassanak, akár relatíve gyorsan is, a működésükön, és új piacok, új termékek irányába forduljanak, sajnos az operatív irányítás kárára. A nem családi tulajdonban lévő vállalatok ezzel szemben sokkal inkább koncentrálnak a hatékonyságra és az eredményességre, mint stratégiai tervezés, ügyfélmenedzsment, a kiszolgálási folyamatok minősége és hatékonysága, adatalapú döntéshozatal.
Mit tanulhatunk ebből mint családi vállalati kutatók és mint gyakorló vezetők? Olvass el itt: https://www.vg.hu/velemeny/2023/07/csaladi-vallalatok-versenykepessege-mit-kellene-es-hogyan
