A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek – nemcsak családi célú, hanem adózási, befektetési és üzleti tranzakciókhoz kapcsolódó megfontolásokból is. Mivel ezek a BVK struktúrák gyakran társasági részesedéseket is tartalmaznak, egyre gyakoribb, hogy a cégeladási (M&A) tranzakciók során a kezelt vagyon jelenik meg eladóként, illetve vevőként.
A cégértékesítés bizalmi vagyonkezelési struktúrából ugyanakkor számos speciális jogi, adózási és technikai kérdést vet fel. Ebben a blogbejegyzésben tagunk, az RSM jogi szakértője, Dr. Udvardy Károly elsődlegesen jogi szempontból veszi azokat a kulcspontokat, amelyekre egy ilyen tranzakció során figyelni kell – eladói és vevői oldalon egyaránt.
Milyen technikai lépéseknek kellett (volna) megtörténnie a cégeladást megelőzően?
Tulajdonosváltozás átvezetése, részvényekkel kapcsolatos teendők, MNB bizonyítvány, adószám
Ideális esetben a vagyonrendelést követően megtörtént a kezelt vagyonba tartozó vagyonelem vonatkozásában a tulajdonosváltozás átvezetése a releváns nyilvántartásban, így a cégnyilvántartásból, az ingatlan-nyilvántartásból, vagy akár a gépjármű-nyilvántartásból, mint nyilvános és közhiteles adatbázisokból bárki meggyőződhet arról, hogy a vagyonkezelő, mint bizalmi vagyonkezelő tulajdonolja az adott vagyontárgyat (fontos megjegyezni, hogy a bizalmi vagyonkezelői jogállásban történő tulajdonlásra érdemes minden tranzakció során utalni, jelezve, hogy az adott vagyonelem nem a vagyonkezelő saját vagyona).
Tekintettel arra, hogy sem az üzletszerű vagyonkezelésben lévő kezelt vagyonokról, sem a családi vagyonkezelési struktúrákról nincs nyilvános adatbázis, következő lépésként a vevőnek célszerű meggyőződni arról, hogy az adott bizalmi vagyonkezelési jogviszony valóban létezik, nem üzletszerű struktúra estén a Magyar Nemzeti Bankhoz bejelentésre került (erről a hatósági bizonyítvány tanúskodik),kik minősülnek tényleges tulajdonosnak, továbbá célszerű azt is ellenőrizni, hogy a kezelt vagyon részére adószámot is igényelt-e a vagyonkezelő.
Részvénytársaság esetén fontos arra is figyelni, hogy egyrészt előzetesen megkeletkeztetésre kerültek-e ténylegesen a vagyonrendelt részvények, ha pedig igen, akkor a nyomdai úton előállított részvény vagyonkezelőre történő forgatmányozása szabályszerűen megtörtént-e, vagy dematerializált részvény esetén az valóban transzferálásra került-e, azaz az adott részvény a vagyonkezelő által, a kezelt vagyon nevében tartott értékpapírszámlán ténylegesen jóváírásra került-e.
Amennyiben pedig az értékesíteni kívánt társasági részesedést csak közvetetten tulajdonolja a BVK, akkor érdemes áttekinteni, hogy a csoporton belüli előzetes strukturálásra szükség lehet-e az adóhatékony értékesítéshez.
Kezelt vagyon elkülönítése
Mind a bizalmi vagyonkezelésből történő értékesítés, mind a kezelt vagyon által történő akvizíció során fontos körülmény, hogy a kezelt vagyon elkülönül a vagyonkezelő saját vagyonától (illetve az eredeti vagyonrendelő és a kedvezményezettek vagyonától is).
Ezért a vagyonkezelőnek a vagyonkezelésbe adott eszközöket elkülönült számlán javasolt nyilvántartania. Ezen felül a vagyonkezelőnek javasolt arról is gondoskodnia, hogy minden pénzügyi tranzakció, például az értékesítésből származó bevételek, vagy a kezelt vagyonból kifizetett összegek a kezelt vagyon nevére szóló elkülönített bankszámla használatával kerüljenek átutalásra, ezáltal biztosítva a kezelt vagyon elkülönítését és védelmét. Ehhez kapcsolódóan, eladói oldalon különösen javasolt ellenőrizni, hogy a kezelt vagyon számára megtörtént-e a bankszámlanyitás (a vételárnak megfelelő devizában),ahova a vevő majd át tudja utalni a vételárat.
Átvilágítás (due diligence) és titoktartási korlátok
A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonba tartozó vagyonelem (pl. üzletrész vagy ingatlan) értékesítésekor figyelemmel kell lennie arra, hogy az átvilágítási (due diligence) szakasz során kizárólag olyan információkat szolgáltasson a vevőnek, vagy tanácsadóinak, ami nem sérti a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglalt titoktartási szabályokat (és egyébként az érdekeltek személyes adatainak kezelésére vonatkozó elvárásokat).
Noha sokszor – családi vagyonkezelési struktúráknál tipikusan – a vagyonkezelő egyben a vagyonrendelő és a kedvezményezettek egyike is, érdemes ezen szabály megtartására formálisan is ügyelni.
Külföldi vevő esetén érdemes arra is felkészülni, hogy a magyar „trust” szabályokat sok esetben részletesebben be kell mutatni, hiszen elképzelhető, hogy az adott jogintézmény a külföldi vevő joga szerint nem is létezik, vagy teljesen más tartalommal alkalmazható (pl. magánszemély vagyonkezelővé történő kijelölése nem minden országban lehetséges).
A fentieken túl, – ahogy a hagyományos tranzakciók során is –, természetesen a céltársaság egyes szerződései felfedéséhez előzetesen szükséges lehet annak megvizsgálása, hogy az nem ütközik-e titoktartási kötelezettségbe, akár például egy versenytársnak minősülő vevőjelölt részére.
Change of control klauzulák és szerződéses korlátozások
Noha nem feltétlenül a kezelt vagyoni jellegből ered, de már az értékesítést megelőzően érdemes átgondolni, hogy van-e olyan „change of control” rendelkezés a céltársaság vonatkozásában – akár pályázatból, állami támogatásból, akár banki finanszírozásból, akár a létesítő okiratból, akár szerződéses partner felé vállalt kötelezettségből eredően – amely a tranzakció zárását harmadik személy előzetes hozzájárulásától teszi függővé. Amennyiben eladóként a kezelt vagyon jár el, úgy a céltársaságot esetlegesen érintő biztosítéki rendszert is érdemes előzetesen áttekinteni, hogy az eladó érdekkörébe tartozó, addigi biztosítéknyújtók, például kezesek, zálogkötelezettek miként mentesülhetnek ezen kötelezettségeik alól.
Természetesen a biztosítéki rendszer vevői oldalról is átgondolandó, ha a kezelt vagyon külső forrásból, például banki hitelből kívánja finanszírozni a vételár egy részét.
Eladhatja-e a vagyonkezelő a kezelt vagyon részét képező üzletrészt, részvényt?
A vevő feltehetően már az átvilágítás kezdetén meg kíván majd győződni arról, hogy az adott részesedés értékesítésére a vagyonkezelő valóban jogosult, illetve arról, hogy a BVK szerződés korlátozza-e a vagyonkezelő tárgyalási, rendelkezési jogát, hiszen a vagyonrendelő és a vagyonkezelő a szerződésben részletesen meghatározhatják, hogy a kezelt vagyonba tartozó vagyonelemeket milyen vételár és egyéb feltételek mellett értékesítheti a vagyonkezelő, illetve ehhez akár a vagyonfelügyelő (protektor) hozzájárulása is szükségessé válhat.
Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés rendelkezéseivel ellentétesen értékesíti az üzletrészt, a vagyonrendelő, a kedvezményezettek, vagy a protektor felelősségre vonhatják emiatt, ami jelentős vevői kockázatot hordoz, még akkor is, ha a vevő egyébként jóhiszeműen járt.
Eladóként a vagyonkezelőnek érdemes arra is felkészülnie, hogy a vevő – a fenti okokból – a bizalmi vagyonkezelési szerződést teljes egészében meg kívánja ismerni, amely értelemszerűen a családi és magánéletre vonatkozó szenzitív információt is tartalmazhat. Így már az elején lényegi kérdés lesz annak kitárgyalása, hogy elegendő-e a szerződésből készített kivonat átadása (adott esetben a vagyonrendelők nyilatkozataival, továbbá a vagyonkezelői szavatosságvállalási nyilatkozatokkal megerősítve),illetve hogyan biztosítható, hogy legfeljebb a vevő, titoktartásra kötelezett, tanácsadói ismerhessék meg a teljes dokumentációt.
Társasági jogi és hatósági hozzájárulások
A vevőnek nem elegendő csupán a vagyonkezelési szerződést megismerni, hanem a vagyonkezelőre vonatkozó társasági jogi rendelkezések (amennyiben a vagyonkezelői pozíciót egy társaság látja el) is előírhatnak további korlátozásokat – a céltársaság releváns társasági jogi szabályain felül. Így szükségessé válhat, hogy a vagyonkezelő társaságban a legfőbb szerv is hagyja jóvá az értékesítést, az ehhez esetlegesen előírt szavazattöbbséggel.
A fentieken túl, a szokásos hatósági hozzájárulások beszerzése is szükséges, így például a stratégiai szektorokban a külföldi befektetők tulajdonszerzésére vonatkozó ún. FDI tudomásulvétel, vagy a vonatkozó versenyjogi összefonódás-engedélyezési eljárás lefolytatása, amelynek során szintén vizsgálandó lehet, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe tartozó kezelt vagyon tekintetében a vállalkozáscsoportra és irányításra vonatkozó feltételek hogyan teljesülnek.
Tranzakciós biztosítékok
Mivel a bizalmi vagyonkezelési jogviszony viszonylag egyszerűen megszüntethető, vevői oldalon felmerülhet az aggály, hogy mi történik, ha a vételár kifizetését követően a kezelt vagyon rövid időn belül kiadásra kerül a kedvezményezetteknek, így az esetleges eladói felelősség felmerülése esetén ki fog helytállni, kin tudja a vevő behajtani az esetleges igényét.
Kiemelten fontos egy megfelelő biztosítéki rendszer alkalmazása egy ilyen tranzakció során, nézzünk erre példákat ide kattintva.
