Az egész világon súlyos veszteséget okoznak az adóparadicsomok az országok költségvetéseinek. A vállalatok adóelkerülési gyakorlatai dollárszázmilliárdnyi bevételkiesést jelentenek, de a magánszemélyek offshore-vagyonainak kimenekítése is súlyos veszteséget okoz. Magyarország egyrészről adóparadicsom a cégeknek, de a hazai GDP közel 5 százalékát mentették ki a legvagyonosabbak – derül ki a Tax Justice Network friss jelentéséből.
A State of Tax Justice 2023 folytatja azt a hagyományt, hogy átfogó statisztikákat közöl a multinacionális vállalatok és a vagyonukat offshore-országokban rejtegető magánszemélyek által elkövetett, határokon átnyúló adóvisszaélések miatti költségvetési bevételkiesésekről.
A JELENTÉS 472 MILLIÁRD DOLLÁRRA BECSÜLI AZ ÉVES GLOBÁLIS ADÓVESZTESÉGET.
A Tax Justice Network által készített elemzés hangsúlyozza, vagy feltörekvő országokat tömörítő OECD felügyeli az adózási szabályok betartatását.
Emiatt egy olyan globális rendszer alakult ki, amely a gazdagabb országoknak kedvez, ahelyett hogy egy sokkal igazságosabb nemzetközi környezet alakulhatna ki. Éppen ezért azt javasolják, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete kellene, hogy átvegye az adófelügyeleti feladatokat.
A szakértők úgy vélik, hogy egy ilyen egyezmény közvetett előnyei valószínűleg még jelentősebbek lennének, mint a közvetlen előnyök. Azzal számolnak ugyanis, hogy hiába a globális minimumadó bevezetése, a nagyvállalatok és a magánszemélyek vagyonkimentését vagy adóelkerülését az OECD képtelen lesz megakadályozni, így a következő tíz évben 4700 milliárd dollárnyi adótól eshetnek világszerte a vállalatok.
Ezért is üdvözlik, hogy megszületett idén az ENSZ Közgyűlésének azon döntése, hogy tárgyalásokat kezd az adóügyek átvételéről az OECD-től. Azt várják, hogy ez növelné a fejletlenebb gazdaságok harcát is az adóelkerüléssel szemben, így az ENSZ adórezsimje a demokratikus folyamatok révén elért, adócsalás elleni normákat támogatva sokkal hatékonyabb lehetne abban, hogy több bevétele legyen az országok költségvetéseinek.
A Nemzetközi Valutaalap és a Tax Justice Network kutatása szerint az adóvisszaélések megszüntetése politikai mozgásteret teremt a kormányok számára, hogy progresszívebb adóügyi menetrendet kövessenek, amelyet az emberek világszerte előnyben részesítenek. A jelentés kiemeli a nemzetközi adózás jelentőségét, mint a fenntartható fejlődési célok megvalósításának és az illegális pénzmozgások, különösen a határokon átnyúló adóvisszaélések elleni küzdelem elsődleges eszközét.
A nagy cégek két magyar GDP-nyi pénzt tüntetnek el
A globális adóveszteségek legnagyobb összetevője továbbra is a határokon átnyúló társasági adóval való visszaélés. Ez ráadásul olyasmi, amely az elmúlt évtizedek káros adóversenyének a hatása: a legtöbb állam egymásra licitálva csökkentette a társaságiadó- és profitadószinteket, hogy több és több vállalatot csábítson az adójogi fennhatósága alá.
ÍGY LETT A 9 SZÁZALÉKOS NOMINÁLIS, DE 5 SZÁZALÉK KÖRÜLI EFFEKTÍV ADÓKULCSÁVAL MAGYARORSZÁG IS EGY AD.ÓPARADICSOM.
Éppen ezért fontos előrelépés, hogy az OECD vezetésével a legnagyobb multinacionális vállalatok, melyek csoportszintű konszolidált árbevétele a 750 millió eurót eléri, már nem adózhatnak kevesebbet, mint 15 százalék. Ha pedig egy helyen nem vetik ki egy leányvállalatukra legalább ezt a kulcsot, akkor a székhely szerinti országukban egy feltöltési adót (top-up tax) vetnek ki rájuk.
Azonban a Tax Justice Network jelentése szerint a multinacionális vállalatok, amelyek a globális gazdasági teljesítmény egyharmadáért, a világ exportjának feléért és a globális foglalkoztatás közel egynegyedéért felelősek, olyan adóvisszaéléseket követnek el, amelyek megfosztják a kormányokat az adóbevételektől, súlyosbítják a társadalmi egyenlőtlenségek kedvezőtlen hatásait, és megfojtják a kisebb hazai vállalkozásokat, amelyek a legtöbb munkahelyet teremtik.
A jelentés az OECD által közzétett országonkénti összesített adatszolgáltatási adatai alapján mutatja be, hogy
A MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK ÉVENTE MINTEGY 1100 MILLIÁRD DOLLÁR NYERESÉGET TOLNAK ÁT ADÓPARADICSOMOKBA, AMI A KORMÁNYOK SZÁMÁRA ÉVENTE MINTEGY 301 MILLIÁRD DOLLÁR KÖZVETLEN ADÓBEVÉTEL KIESÉSÉT EREDMÉNYEZ.
A nyereség és a termelő gazdasági tevékenység helye közötti eltérés jelentős mértékben hozzájárul e veszteségekhez. Emellett a kormányok gyakran csökkentik a társasági adókulcsokat az adózási visszaélésekre válaszul, ami hozzájárul az évi mintegy 1000 milliárd dollár becsült közvetett veszteségekhez.
VAGYIS PUSZTÁN CSAK AZ ADÓVERSENY MIATTI GLOBÁLIS VESZTESÉG A 181,5 MILLIÁRD DOLLÁROS 2021-ES MAGYAR GDP TÖBB MINT ÖTSZÖRÖSE.
Az Egyesült Királyságot – valamint annak különadójogú területeit -, Hollandiát, Luxemburgot és Svájcot magában foglaló „adóelkerülési tengely” felelős a társasági adóveszteségek feléért, az OECD-tagországok és joghatóságukhoz tartozó egyéb területek pedig az összes elveszett dollár közel 70 százalékáért felelősek.
A pénzügyi titoktartás továbbra is az offshore finanszírozás meghatározó jellemzője, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy visszaéljenek adókötelezettségükkel, és olyan tiltott tevékenységekben vegyenek részt, mint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása. Leegyszerűsítve rengeteg vagyonos ember rejti el adóparadicsomokban a vagyonát, strómanok mögé bújva.
A jelentés egészen 2018-ig elemezte a vállalati és offshore adóvisszaélések becsléseit, és feltárta, hogy a világ évente mintegy 171 milliárd dollárt veszít csak a pénzügyi vagyonnal kapcsolatos offshore adóelkerülés miatt.
E veszteségek 50%-áért az Egyesült Királyság felelős, míg 65 százalékáért az adóelkerülés már említett tengelyországai. Ezenkívül az OECD-tagországok és azok függőségei az offshore adóelkerülés miatt elveszített összes dollár több mint 90 százalékáért felelősek.
Magyarország brutális veszteségeket szenved el, mert a majdan öröklésre kerülő vagyon egy része is kimegy offshore számlákra.
Olvassa el milyen elképesztő összegeket mentenek ki a leggazdagabbak: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230728/brutalis-vagyon-aramlik-ki-magyarorszagrol-offshore-szamlakra-dermeszto-penzeket-mentenek-ki-a-vagyonosok-630391
