Nehezen találnak megfelelő vagyonkezelőt a gazdag családok. A gazdagság körüli sajátos probléma a világ minden olyan régiójában jelentkezik, ahol több ezer olyan család él, amelyek együttesen jelentős értékű vagyon felett rendelkeznek, így Európában, Ázsiában, valamint Észak-Amerikában is. A helyzet mögött főként az az ok áll, hogy a gazdag családok számára sokszor a bizalom fontosabb, mint a szakmai hozzáértés.
A Deloitte tavaly szeptemberben kiadott jelentése szerint a családi vagyonkezelők 8030 gazdag család összesen 3,1 ezer milliárd dollár értékű vagyonelemeit kezelték. Ezek a számok 2030-ra jelentősen nőnek, a várakozások szerint 10.720 gazdag család összesen 5,4 ezer milliárd dollár értékű vagyonnal rendelkezik majd addigra. A gond az, hogy nehezen találnak olyan szervezetet, amely pénzüket és vagyoni jellegű eszközeiket kezelje.
Nemcsak áldás, hanem kihívás is a vagyon
A sajátos probléma mögött nem feltétlenül az áll, hogy az ultragazdagok körébe tartozó családok és magánszemélyek részére nem áll rendelkezésre elegendő olyan szolgálgató, mely képes lefedni a vagyonkezeléssel és a családi életben bekövetkező változásokkal jelentkező feladatokat, bár a CNBC összeállítása szerint a problémának ez is egy forrása. Sokkal inkább arról van szó, hogy a családi vagyon kezelése olyan bizalmi szolgáltatás, amelynek feladatként el- és megnyerése igen nagy kihívás az ezzel foglalkozó magánvállalkozásoknak. Ez a probléma tapasztalható Ázsiában, Európában, és Észak-Amerikában is, vagyis a világ azon részein, ahol a legtöbb gazdag család él.
A családi vagyonkezelés ugyanis nagyon erősen bizalmi jellegű szolgáltatás. Az abban dolgozó tanácsadók az üzleti jellegű kapcsolaton túlmenően kapnak rálátást
- a család belső viszonyaira,
- a családtagok informális kapcsolatrendszerére,
- érzelmi kötődéseikre családtagjaik iránt.
Képesnek kell lenniük arra, hogy a család összetételében bekövetkező változásokat (elhalálozás, házasság, válás, gyerek születése stb.) vagyonkezelési, vagyontervezési szempontból kövessék, üzleti szempontból menedzseljék.
A gazdag családok részéről pedig mindez óriási bizalmi vállalást jelent a vagyonkezelő szervezet irányába, és az ebből a szektorból nyilatkozó szakértők részéről ez a szempont olykor a hozzáértés szempontját is felülírja.
„A családi vagyonkezelésben nem feltétlenül az arra legalkalmasabb személy kapja a feladatot, hanem inkább az, akiben a családtagok megbíznak” – idézi a lap Tobias Prestelt, aki az iparág egyik legjelentősebb családi vagyonkezelő vállalata, a Prestel and Partner képviselőjeként szólalt fel egy szakmai konferencián. Prestel szerint ugyanis a gazdag családok nem csak professzionális pénzügyi szolgáltatást, hanem azt is várják vagyonkezelőjüktől, hogy amolyan „jobbkeze” legyen a famíliának.
Egy másik szakértő hozzátette azt is, hogy a bizalmi szolgáltatás ugyanakkor az azt végzők számára is kihívást jelenthet, mivel nincs világos meghatározása annak, hogy az általuk elvégzett munka hogyan hat saját karrierjükre, fejlődésükre.
Eközben néhány bizonyos család mellett könnyen egy élethosszig tartó elkötelezettséggé is válhat a munkakapcsolat.
Emellett valóban kénytelenek belelátni a családok belső struktúrájába, ennek révén viszont olyan információkhoz juthatnak, melyekre nem feltétlenül kíváncsiak, vagy akár kockázatot is jelenthet a személyükre nézve.
Mi növeli tovább a probléma összetettségét? Olvassa tovább!
