Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozata szerint a termőföld végrendeleti örökösének nem az örökhagyó haláláig, hanem a hagyatéki eljárás végéig kell eleget tennie a tulajdonszerzési feltételeknek.
Mint ahogy arról az index.hu beszámolt, egy alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügyben a három éve elhalálozott örökhagyó, akinek nem volt közeli hozzátartozója, az indítványozót jelölte meg érvényes végrendeletében örököseként. A hölgy a 2021. július 13-i hagyatéki tárgyaláson szerzett tudomást arról, hogy termőföldet örökölt. (Az indítványozóról tudni kell, hogy 2013 óta őstermelő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2016-ban nyilvántartásba vette, míg az Országos Földműves Nyilvántartásban 2021. július 20-a óta szerepel.) A hagyatéki tárgyalás után a közjegyző megkereste az illetékes kormányhivatalt az ingatlanok tulajdonszerzési feltételeinek igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása érdekében.
A KORMÁNYHIVATAL A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY KIADÁSÁT MEGTAGADTA, MERT AZ INDÍTVÁNYOZÓ AZ ÖRÖKSÉG MEGNYÍLÁSAKOR NEM VOLT FÖLDMŰVES, ÍGY A TERMŐFÖLDEK TULAJDONJOGÁT NEM ÖRÖKÖLHETI MEG.
A hölgy a hivatal határozatát megtámadta a Szegedi Törvényszéken, amely elutasította a keresetét, majd ezt a döntést a Kúria is megerősítette, mondván, a termőföld tulajdonjogának végintézkedéssel megszerzése esetén a törvényes szerzési korlátozásokat az öröklés megnyílta, azaz az örökhagyó halála időpontjára kell vizsgálni.
A termőföld öröklésének szabályai
Törvényes öröklés: ha az örökhagyó végintézkedés nélkül halt meg, a hagyaték átszállására a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. A törvényes öröklés nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, így aki törvényes örökösnek számít, akkor is megörökölheti a földet, ha egyébként nem földműves. A törvényes örökösre nem érvényesül személyi korlátozás, azaz túllépheti a 300 hektáros tulajdoni maximumot is.
Végrendeleti öröklés: ha viszont az örökhagyó végintézkedésében (végrendeletben, öröklési szerződésben vagy halál esetére szóló ajándékozási szerződésben) hagy maga után termőföldet, az örökösre már érvényesülnek a személyi korlátozások. Vagyis a végrendeleti örökös csak akkor szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha egyben földművesnek is minősül, és az örökölt termőfölddel együtt nem lépi túl a 300 hektáros birtokmaximumot.
Nem mindegy, hogy mikortól
Miután a végintézkedésben megjelölt földterületek állami tulajdonba kerültek, a hoppon maradt örökös az Alkotmánybírósághoz fordult alkotmányjogi panasszal, amelyben kérte a bírósági ítéletek Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó jogi képviselője, Pálfi Edit Erzsébet ügyvéd indítványában kifejtette, hogy a felperes már 2021. július 20-án regisztrált földművesnek minősült, így tulajdonszerzésének a továbbiakban nem volt akadálya. Álláspontja szerint az örökös nincs arra kötelezve, hogy a tulajdonszerzési feltételnek már az örökhagyó halálának időpontjában eleget tegyen, amely egyébként is életszerűtlen, hiszen az örökhagyó halálának időpontja mindig egy jövőbeli és bizonytalan esemény.
Az ügyben kulcsfontosságú a földforgalmi törvénynek a szerzőképességre vonatkozó 34. § (3) bekezdése is, amely kimondja:
a mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését közli a közjegyzővel is.
Ez a rendelkezés nem értelmezhető akként, hogy a földművesként való nyilvántartásba vételnek a hagyaték megnyíltakor kellene fennállnia – érvelt az ügyvéd, aki szerint egy ilyen értelmezés súlyosan korlátozza az indítványozó tulajdonhoz és örökléshez való jogát.
Lássuk mit mond az Alkotmánybíróság!
https://index.hu/belfold/2023/11/17/alkotmanybirosag-termofold-orokles-vegrendelet-sulyok-tamas/
