A mezőgazdasági családi gazdaságok generációváltása sajátos logika mentén zajlik, amely több ponton eltér a klasszikus ipari modellektől.
A tanulmány célja feltárni e sajátosságokat, és megérteni, hogyan konstruálódik az utódlási hajlandóság a mezőgazdasági családi gazdaságokban.
A kutatás 27 narratív interjú elemzésére épül, amelyek a gyermekkori élmény-mező, a földhöz kötött identitás és az életforma-integráció szerepét vizsgálják.
Az eredmények szerint az utódlási motiváció már egy pre-szocializációs szakaszban formálódik, amely meghatározza a későbbi bevonódás irányát és intenzitását.
A vizsgálat három jellegzetes utódlási ösvényt azonosít (agnatikus, kognatikus, testvéri együttvezetés), amelyek strukturáló erővel bírnak az utódlási döntésekben. A női utódlás feltételes érvényessége szintén a mezőgazdasági életforma normatív rendszeréből érthető meg. A tanulmány új elméleti keretet kínál a mezőgazdasági generációváltás megértéséhez, és hoz-zájárul a SEW-értelmezések ágazatspecifikus bővítéséhez.
dr. Szabó Gyula Márton tanulmánya elolvasható ide kattintva.