Magyarország Európa legvagyonosabb szűk elitjével rendelkező országa lett – legalábbis, ha azt nézzük, mennyi vagyon összpontosul a leggazdagabb 10 százalék kezében. Friss, nemzetközi adatok szerint hazánk vagyoni egyenlőtlensége az egész EU-ban a legmagasabb, és világszinten is olyan országokkal játszunk egy ligában, mint Kína, Szaúd-Arábia vagy India. Történt mindez úgy, hogy 1995 és 2014 között a társadalom vagyoni szerkezete viszonylagos egyensúlyt mutatott, ám 2015 után drámai átrendeződés következett: az elit elképesztő mértékben gazdagodott, a szegényebb rétegek pedig egyre kevesebb részt hasíthatnak ki a közös tortából. A cikkben megmutatjuk, pontosan hogyan és mikor következett be ez az óriási eltolódás – és hogy mit jelenthet ez Magyarország gazdasági és társadalmi jövője szempontjából.
A társadalmi egyenlőtlenségek mérésénél gyakran a jövedelmi adatokra koncentrálunk – holott a valódi különbségek nem havi fizetésekben, hanem vagyoni koncentrációban rajzolódnak ki. A vagyoni egyenlőtlenség (wealth inequality) azt mutatja meg, hogy az egyének vagy háztartások mekkora része birtokolja a gazdaság teljes vagyonának mekkora szeletét – lakások, részvények, földterületek, vállalkozások, megtakarítások formájában.
Ez azért különösen fontos, mert a vagyon nemcsak egy pillanatnyi gazdasági státuszt jelent. A vagyon hatalom. Hatalom a döntések fölött, a jövő fölött, sőt a generációk feletti lehetőségek fölött is. Míg a jövedelem havi szinten érkezik és el is fogy, a vagyon felhalmozódik, öröklődik, kamatozik – és minden következő generációban tovább növeli az előnyöket.
Ezért is tartják a közgazdászok a vagyoni egyenlőtlenséget sokkal mélyebb és súlyosabb problémának, mint a jövedelmi különbségeket.
A „legfelső 1%” világa így nem csupán anyagi előny, hanem egy teljesen más gazdasági univerzum. Olyan világ, ami még a középosztály számára is gyakorlatilag elérhetetlen. A világ legnagyobb vagyontárgyai – ingatlanportfóliók, részvénycsomagok, luxuscégek – jellemzően egy szűk kör kezében összpontosulnak, akik gyakran már nem is dolgoznak érte, csak öröklik és működtetik a rendszereket.
A World Inequality Database adatai szerint a globális vagyonkoncentráció mindezt brutális világossággal mutatja: szinte minden országban a leggazdagabb 10 százalék birtokolja az összes magánvagyon több mint felét, míg az alsó 50 százalék maximum alig több mint 10 százaléknyi részesedést kap, a legjobb esetekben. Ez a különbség nem csupán számszerű – hanem meghatározza azt is, ki hol élhet, hogyan tanulhat, mibe ruházhat be, és mennyi esélye van egyáltalán előrébb lépni az életben.
Világok harca Magyarországon
Amikor a világ vagyoneloszlásának legdurvább példáiról beszélünk, akkor a legfrissebb elérhető adatok szerint Dél-Afrika mindenkit lenyom a páston. Itt a leggazdagabb 10 százaléka a lakosságnak az összes vagyon 85,8 (!) százalékát birtokolja. Ezzel gyakorlatilag a világ legegyenlőtlenebb országa, ami a vagyonelosztást illeti. Hasonlóan brutális a helyzet Mexikóban is, itt a 10 leggazdagabb százalék az összes vagyon 78,4 százaléka felett prosperál.
A dobogó harmadik helyén pedig Szaúd-Arábia áll, ahol a legvagyonosabb 10 százalék kezében az összes vagyon 73,3 százaléka összpontosul. Nem sokkal marad el ettől az Egyesült Államok, ahol 71,2 százalékot birtokol a legfelső tized – és ezzel az ország a világ legfejlettebb gazdaságai közül a leginkább egyenlőtlen vagyoni szerkezetű. A sorban őt követi Kína 70,9 százalékos aránnyal, amivel világosan kirajzolódik: a vagyoni egyenlőtlenség nemcsak a szegényebb országokat sújtja, hanem a világ vezető nagyhatalmait is.
De az igazán nagy meglepetés, ami magyarok milliói számára inkább egy igencsak keserű pirula, csak most következik. Az Európai Unió legrosszabbul teljesítő tagja ezen a téren nem Görögország, Románia, Bulgária vagy olyan tehetős, és óriási hatalommal rendelkező országok, mint Franciaország vagy Németország, hanem Magyarország.
Magyarország ugyanis az az ország, ahol a leggazdagabb 10 százalék 67,1 százalékát birtokolja az összes személyes vagyonnak. Ezzel hazánk nemcsak az EU, de szinte a teljes fejlett világ egyik legszélsőségesebben egyenlőtlen társadalma lett vagyoni szempontból.
Összehasonlításként: az EU-átlag 59,3 százalék, míg a lista legjobbjának számító Hollandia „csak” 45,4 százalékos arányt mutat. És például az Unión kívüli Észak-Macedónia és Izland is kiegyensúlyozottabb képet fest, 56,5–56,7 százalék közötti arányukkal.
Az adatokból kiindulva Magyarország olyan szuperhatalmakkal játszik leginkább egy ligában, mint Kína és India. A 67,1 százalékos arányszámunk pont a két ország közé ékelődik be. Mindezt teszi úgy, hogy egyébként a két országban tömegével élnek világviszonylatban is a legvagyonosabbak közé tartozó személyek.
De pikáns elemként említhetnénk azt is, hogy arányaiban Magyarország a vagyon elosztása szempontjából gyakorlatilag egyenlőtlenebb, mint az az India, ami bár már hivatalosan nem tagozódik a kasztrendszer szabályai szerint, de gyakorlatilag az emberek a mai napig akképp élnek.
Hogyan lett Magyarország ennyire kétpólusú?
Ha jobban a számok mögé szeretnénk nézni, akkor lehetőségünk van a magyar adatokat 1995 és 2023 között is vizsgálni. Ezen időszak eleje, egészen pontosan 1995-2014 között egy látszólagos nyugalomról tanúskodik. Erre a majd két évtizedre azt lehetne mondani, hogy a rendszerváltás utáni vagyoni elosztás gyakorlatilag bebetonozódott. A korszak társadalmát leginkább mérsékelten egyenlőtlennek írhatnánk le.
A leggazdagabb 1 százalék 24,4–24,9 százalék közötti részesedést mondhatott magáénak, míg a felső 10 százalék 59–59,9 százalék között birtokolta az ország vagyonának túlnyomó részét (emlékezzünk, ez kb. a mostani EU-átlag). Ugyanakkor a társadalom alsó fele is rendelkezett egy mérsékelt – 4,7-4,8 százalékos – vagyoni részesedéssel, ami nemzetközi összevetésben nem is volt olyan rossz.
Azt mondhatjuk tehát, hogy a rendszerváltási vagyonelosztás után bár a gazdagok jóval többet birtokoltak, de nem voltak akkora extrém különbségek, mint manapság. Ezt jól jelzi az is, hogy néhány tized százalékpontnyi változást leszámítva gyakorlatilag be volt betonozva a vagyon eloszlása két évtizeden keresztül. Sőt, 2015-ben a legszegényebb 50 százalék az örökös 4,7 százalékos tulajdonlásából 4,8-ra fel tudott kapaszkodni, ergo el lehetett volna indulni legalább az 5 százalék felé. Ám ez nem így történt, így csak a zuhanás lett nagyobb.
2015-2017: 3 év alatt brutálisan átalakul a hazai vagyonszerkezet
Ahogy az adatokból látjuk, a két évtizedig tartó stabilitás 2015-ben megtört, és a következő három évben látványos átrendeződés zajlott le.
- a leggazdagabb 10 százalék részesedése 59,6%-ról 67,2%-ra nőtt,
- míg az alsó 50 százalék 4,8%-ról 3,9%-ra esett vissza.
Más szóval: az ország leggazdagabb rétege rövid idő alatt több mint 7 százalékponttal növelte részesedését az összvagyonból – ez ennyire rövid időtávon egy rendkívüli mértékű átrendeződésnek számít.
A grafikon külön érdekessége, hogy a legfelső 1% vagyoni részesedése is éppen ugyanekkor kezdett rohamosan emelkedni: 2014-ben még 24,6% volt, míg 2017-re már 33,4%. Ez az ugrás majdnem 9 százalékpontnyi növekedés, ami arra utal, hogy
a leggazdagabbak közül is főként a szupergazdag elit gyarapodott, tehát a magyar vagyonkoncentráció nemcsak általánosan az igen tehetősek körében, hanem extrém mértékben a piramis csúcsán történik.
Azt is látjuk, hogy az azóta eltelt, tehát a 2017-től 2023-ig tartó időszakban ez a vagyoneloszlás gyakorlatilag „befagyott”: a 10 százalék 67,1%-on, az 1 százalék 33,3%-on, míg az alsó 50 százaélk 3,9%-on áll évről évre. Vagyis a három év alatt bekövetkező átrendeződés tartósnak bizonyult.
Egy új vagyoni rend született, ami így mára bebetonozódott a magyar társadalomban.
Magyarország az EU Dél-Afrikája?
Ahogy azt láttuk, a 2023-as magyar vagyoni adatok nemcsak a hazai, de az európai és globális kontextusban is egészen szélsőségesnek számítanak – és ezek fényében már egészen más képet kapunk Magyarországról, mint amit akár egy évtizede láthattunk. Mit jelent ez a gyakorlatban? Nézzük!
