Az exit után keresnek fel adótanácsadót, nem írnak végrendeletet, a pénzügyi portfoliójukat nem súlyozzák. Arról a mélyebb tudásról pedig, hogy az ő idejük már lejárt, nem is akarnak hallani. A Blochamps Capital, az Apelso és az MBH Private Banking új kiadványa, a Családi Vagyontervezési Brosúra a leggazdagabbakon (is) segítene, hogy a fentieknél kevésbé egyértelmű banánhéjakon se csússzanak el.
A kiadványról és a vagyonos magyar családok helyzetéről a szerzőkkel,
- Karagich Istvánnal (Blochamps Capital Kft., ügyvezető igazgató és szakmai vezető, képen),
- Illés Istvánnal (Apelso Trust Management, partner, igazgatósági tag),
- és Pleschinger Gyula Márkkal (MBH Bank Private Banking, igazgató) készült beszélgetés a kiadvány bemutatásának apropóján.
Téma lett az öröklés
A piacgazdaság magyarországi megjelenése évtizedről évtizedre új problémákat hoz felszínre, ez a 35 éves táv az első generáció kiöregedéséről és a családi vagyonok átrendeződéséről is szól.
A legtöbbünknek az öröklési viták és a családi vagyon tervezése egy végrendeletben kimerül, azonban annak a 4000 családnak, akiknek az ingatlanjukon felül 400 millió forintot meghaladó pénzügyi megtakarítása van, már nincs ennyire egyszerű a dolga: cégek, értékpapírok és befektetési célú ingatlanok hálójában kell tervezniük akár 20-30-50 évre előre.
Az elmúlt 5 évben alakult meg a legtöbb családi és professzionális vagyonkezelő vezetésével működő vagyonkezelési struktúra.
„A többség azonban pusztán a bizalmi vagyonkezelési és/vagy alapítványi jogi keretrendszer megteremtéséig jutott el” – szemlézi a magyar piacot Illés István.
Az utódlás kérdése a családi vállalkozások számára kulcsfontosságú, de jelentős kihívást jelent. Hogyan vonjuk be a fiatalságot a családi vállalkozásunkba egy olyan korban, amikor bármit megtehetnek és bárkivé válhatnak?
A középső generáció kimarad
A legtöbbször nincs is szükségük a pénzre, bár a szüleik szerint meg sem érdemlik a felhalmozott vagyont.
A sikeres szülőkkel rendelkező ötvenes korosztály többször kimarad, mert egy demokratikusabb, kevésbé kockázatvállaló attitűdöt képviselnek, ami az első generációs sikerembereknek nem imponál. Ha mégis közel tudnak kerülni a tűzhöz, jellemzően szakértők bevonásával dolgoznak, így végül a legtöbbször jól döntenek.
A privátbanki szolgáltatók természetesen mind a második generációs, mind a harmadik generációs öröklésre nyújtanak megoldásokat, az alapvető trendeken azonban változtatni nem tudnak:
- vannak, akik 80 évesen is ragaszkodnak a kontrollhoz,
- vannak, akik „homokozó” projekteket hoznak létre az idősebb vagy fiatalabb családtagok számára,
- de vannak olyanok is, akik higgadtan, a családtagok érdemei és szükségletei szerint osztják fel vagyont és annak hozamait.
Bármi is legyen a történet vége, az adminisztrációs teher óriási.
„A Family Office gyakran nem, vagy csak rendkívüli erőfeszítések mellett oldható meg házon belül. A legrátermettebb család sem képes komoly felkészülés és tervezés nélkül megalkotni a gyakran generációkon átívelő időtávon is sikeres családi vagyonkezelés receptjét.
A sikeres családi vagyonkezelés nem csak gazdasági, de jogi, adóügyi és pszichológiai kihívás is. – vallja az Apelso Wealth Management cégtársa.
Mik a családi vagyonkezelés jogi keretei, milyen működési, számviteli és reporting kihívásokkal kell szembenézni? Megtudhatja, ha ide kattint.
